Jó tanuló- jó sportoló cím

Iskolánk nevelőtestülete minden tanév végén két végzős diáknak „Jó tanuló -jó sportoló” címet és ezzel együtt plakettet adományoz kiemelkedő sport eredményeiért és jó tanulmányi teljesítményéért. A cím odaítéléséről a testnevelők javaslatára a nevelőtestület nyilvános szavazással dönt.

A plakettek tanévzáró ünnepélyen kerülnek átadásra.

Elismerésben részesültek:

 2022/2023-as tanév: Töth Erik Tth Erik Bence KA 0439 Németh Diána Nmeth Dina Anna KA 0387

 

2021/2022-es tanév: Vörös Petra Vrs Petra   Horváth Roland Horvath Roland

 

 2020/2021-es tanév: Borbás Maja Borbas Maja

 

2019/2020-as tanév:  Varga Loréna  sotanulosportolo

2018/2019-es tanév: Foki Laura   Foki Laura       Németh Áron   Nemeth Aron

 

2017/2018-es tanév: Kiss Dorka  Kiss Dorka Kopácsi Ádám Bodó Kopacsi Adam Bodo

2016/2017-es tanév:Nemes Bálint Nemes Balint Szekeres Szederke  Szekeres Szederke

2015/2016-os tanév: Molnár Gábor  Molnar GaborHorváth Hanna Horvath Hanna

 

2014/2015-ös tanév: Páncél Dorina 1DMS1565 Szuák Ákos 1DMS1593

2013/2014-es tanév: Dévai Boglárka DevaiBoglarka Kovács Benedek KovacsBenedek

2012/2013-as tanév: Nardai Borbála Nardai Tóth Márton Mihály TothMatyasMihaly

 

2011/2012-es tanév: Takács Doroti TakacsDoroti Tóth Boglárka TothBoglarka

 

 

 

Iskolánk nevelőtestülete által adományozható legrangosabb elismerés a „Zrínyi Ilona emlékplakett”.

Zrínyi Ilona emlékplakettet az a tanuló kaphat, aki 8 éven keresztül Zrínyis diákként kiemelkedő tanulmányi munkájával, szorgalmával, magatartásával és a közösségért végzett tevékenységével kiérdemli azt. Odaítéléséről az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület nyilvános szavazással dönt.

 A plakettet  a tanévzáró ünnepélyen kerül átadásra.

 

 2022/2023-as tanévben: Farkas Tímea

 

Farkas Tmea KA 0079

 2021/2022-es tanévben: Völgyi András

 

 Volgyi Andras

 2020/2021-es tanévben: Tóth Ádám

 Toth Adam

 2019/2020-as tanévben: Nem volt díjazott.

 2018/2019-es tanév: Patonai Orsolya Patonai Orsolya

 2017/2018-as tanévben: Nem volt díjazott.

2016/2017-es tanév: Pásztor Mátyás IMG 3836

2015/2016-os tanév: Gáldonyi Anna Galdonyi Anna

2014/15-ös tanév: Varga Zsófi1DMS1662

2013/14-es tanév: Pintér FanniPinterfanni

2012/13-as tanév: Kelemen FlóraKelemenFlora

2011/2012-es tanév:  Molnár Tibor

 

A Zrínyi Ilona Általános Iskola története 1886-tól napjainkig


Százhuszonöt év hosszú idő egy intézmény életében, főleg akkor, ha egy iskoláról van szó, amely mindig tükröt állít kora társadalmi változásainak. Igazán élővé ugyanakkor azok a tanulók és tanárok teszik, akik falai közt töltik életük egy meghatározó részét. Az épületek átalakításai, a tárgyi felszereltség bővülése, a személyi állomány változásai mind részét képezték annak a hosszú folyamatnak, amelynek eredményeként 2011-ben diákok százai tanulnak a város egyik legrégebbi múltra visszatekintő iskolájában. Hogyan vált tehát a „Szombathelyi ipari és kereskedelmi szakoktatással kapcsolatos államilag segélyezett község polgári iskolájából" Zrínyi Ilona Általános Iskola, és ez a hosszú, összetett átalakulás milyen hatással bírt diákjai, tanárai és az otthont adó város életére? S vajon milyen történeti örökséget ad át nekünk, akik ma kerülünk kapcsolatba az iskolával?

1886-ban alapították Szombathelyen azt a polgári fiúiskolát, amely hatvan éves önálló történetét követően a Zrínyi Ilona Általános Iskola jogelődjévé vált. A polgári iskolák a dualizmus időszakában átmeneti jellegű oktatási intézmények voltak az alapműveltséget adó intézmények illetve a magasabb tudást biztosító felsőfokú szakiskolák közt. Az elemi iskola négy osztályának elvégzését követően a kispolgárság tagjainak gyermekei nyerhettek ezekbe felvételt, akik a gimnáziumokkal ellentétbe több gyakorlati ismeretet nyerhettek itt, valamint a latin helyett a modern nyelveket tanulták. Szombathely dualizmus kori gazdasági fejlődése a képzett szakmunkáshiánnyal párosult, illetve a helyi polgárság gyermekeinek sem volt megfelelő iskolája. Mindezek következtében az illetékes minisztérium 1886. július 31-én kelt rendeletében egyet értett a polgári iskola létesítésével a városban. Vas vármegye jelentős anyagi támogatásával a város által adományozott telken, az akkori Torna utcában – amely ma Zrínyi Ilona nevét viseli –, Brenner János helybeli építész tervei alapján kezdődött meg a reáliskola építése.

Az iskolát életre hívó rendelkezést bár már 1886 augusztusában elfogadta a városi képviselőtestület, de az intézmény elnevezéséről ekkor még nem döntöttek. Végül a„Szombathelyi ipari és kereskedelmi szakoktatással kapcsolatos államilag segélyezett község polgári iskolája" hivatalos nevet kapta, amelyről az első tanévet követően kiadott „Értesítő" is beszámol. Az 1886/87-es tanév szeptember elsején kezdődött volna, azonban a tanítás csak a hónap utolsó harmadában indult el. A gondot az okozta, hogy az iskola saját épülete ekkor még nem készült el. A város végül a Kámoni utcában – a mai Szily János utcában – biztosította tanulók és tanáraik számára az ún. „Kaszárnya" épületet.

A legelső tanév a kezdeti nehézségeket követően viszonylag sikeresen zajlott. Megnövekedett az iskola népszerűsége, amelyet táplált a nagyarányú érdeklődés is. A tantestület megalkotta az iskolai életet meghatározó legfőbb dokumentumok közül a „Fegyelmi szabályzatot" és a „Házirendet". A beiratkozási díjak, a megyei támogatások és magánszemélyek adományai a tanári és ifjúsági könyvtár anyagi alapját teremtették meg.

Az új tanítási év változást hozott abban a tekintetben, hogy elkészült az új iskolaépület és jogos használói birtokba is vehették azt. Az első tanítási órákra az új helyen végül 1887. október 27-én került sor, mert azt megelőzően az épület a megyei iparkiállításnak adott otthont. A rajz- és testnevelésórák megtartása a megfelelő helyiségek hiánya miatt azonban továbbra is gondot okozott. Utóbbi gondjait enyhítette tavasszal és ősszel a tágas udvar, ahol a diákok jó idő esetén sportolhattak. 1888 januárjától a város vezetése orvosolta a problémát, ugyanis az iskola részére kibérelték a sportegyesülettől a tornacsarnokot.

Az elkövetkező években a legnagyobb hiányosságok a tanerő kapcsán jelentkeztek. A duzzadó diáklétszám megfelelő színvonalú tanításához nem volt elég pedagógus az iskolában. A negyedik tanév végére megszűnt ez a hiányosság is. 1890/1891 új kihívást hozott a kibővült tantestület részére: a kereskedelmi és ipari oktatás színvonalas megvalósítását. A hatosztályos polgári iskola fiataljai számára a négy évfolyam elvégzését követően több alternatíva is mutatkozott: elhelyezkedés ipari, kereskedelmi vagy tisztségviselői pályákon, vagy tovább folytatni a tanulmányokat a polgári iskola ötödik-hatodik osztályaiban, illetve az intézmény részét képező felsőkereskedelmi iskolában. Az első négy év után a diákok 50%-a nem tanult tovább, többen elhelyezkedtek középfokú képzettséget nem igénylő kereskedelmi pályán, illetve kistisztviselőnek. A polgári fiúiskola ebben az időben tehát elsősorban a kereskedelemnek adott képzett utánpótlást, és csak kisebb mértékben az ipar számára, amelyet a szülők érdeklődése is determinált. Azok közül viszont, akik tanulmányaikat még két évig tovább folytatták, sokan kerültek be felsőfokú oktatási intézményekbe. A Selmecbányai
Akadémia kifejezetten szívesen fogadta a szombathelyi polgári fiúiskola egykori tanulóit, akik mivel mértani rajzot is tanultak, előnnyel rendelkeztek a gimnáziumot végzett társaikkal szemben.

A középkereskedelmi iskola osztályainak létszáma évről évre egyre gyarapodott, míg az iskola végül „kinőtte" az épületét. A Dautlich-féle házban bérelt szobákat az intézmény, miközben nevét többször is megváltoztatták. 1895-től kezdődően már „Szombathelyi államilag segélyezett községi polgári és felsőkereskedelmi iskolának" hívták, ahol 1907-től kezdődően ipari továbbképző tanfolyamokat is indítottak felnőttek részére egészen az első világháborúig.

A századfordulón szabadon választható jelleggel megkezdődött a diákok kézügyességének a fejlesztése is a „slöjd" tantárgy bevezetése által. A „slöjd" svéd eredetű kifejezése gépek nélkül, kézzel végzett tevékenységek készségeinek fejlesztését jelenti, amely nevelés-egészségügyi vonatkozásai miatt kapott jelentőséget. Az új tantárgy bevezetése mellett jelentkező számos feladat újabb helyigényeket szült, így vette birtokba a polgári iskola a „Dongó"-féle ház helyiségeit is.

A folyamatosan jelentkező szűkös helyhasználatot végül a polgári iskolából a kereskedelmi középiskola kiválása oldotta meg. A tanulók száma ugyanakkor továbbra is folyton emelkedett. Ez vezetett az épület megtoldásához, amelyre 1907-ben került sor. Az első világháború előtt még két alkalommal bővítették az iskolát. A munkálatok befejezéséig a „slöjd"oktatása Gestetner Sándor házában, a Rákóczi Ferenc utcában zajlott.

Az első világháború az iskola életében is éreztette hatását. A tanárok egy része bevonult katonának, az épületet a honvédség céljaira használták, így a diákok tanítását ismételten máshol oldották meg. 1918 késő őszén hagyták el az épületet a katonák és vette birtokba újra az iskola.

A világháború lezárást fél évvel követő Tanácsköztársaság idején a nevelőtestület tagjait ért nehézségek tovább folytatódtak. A politikai diszkrimináció áldozatává vált több pedagógus is, akiket elbocsátottak vagy alaptalan vádak alapján fegyelmi büntetéssel sújtottak. Az aktuális politika rendszer rövid élettartama alatt nagy változások történtek a közoktatásban, amelyhez mind tantervi szinten, mind az újra indított, első négy osztályt követő kétéves ipari jellegű képzés terén meg kellett felelni. Ezen hivatalos feladatok mellett a tanerő másfajta tevékenységet is végzett, amelyből kiemelkednek a háborút követően a rászorulók számára, illetve az új hadsereg és a Horthy-bizottság részére végzett gyűjtőakciók.

1927-ben a Horthy-korszak oktatási-nevelési szellemének megfelelően új törvény született a polgári iskolákra vonatkozóan. A rendelkezésnek megfelelően a szombathelyi polgári fiúiskola is négyosztályossá vált, amelynek legfőbb feladata lett, hogy diákjait vallásos, erkölcsi és nemzeti nevelésben részesítse, miközben előkészíti őket a gyakorlati életre vagy a középfokú szakiskolai képzésre. A nevelőtestület így, amelynek tagjai a hatosztályos képzési formát preferálták − ahol az utolsó két évfolyamon az ipari ismeretek jelentek volna meg hangsúlyosan −, kénytelen volt elfogadni, hogy az iskola nem válhat középfokú tanintézménnyé. Ezen feladatokat a gyarapodó számú szakiskola, reáliskola és reálgimnázium töltötte be. A polgári iskolatípus létjogosultságát azonban továbbra is biztosítva látták, ugyanis – az igazgató 1940. évi értékelés szerint – a polgári iskola „áthidalja a különbségeket, amely a kizárólag elemi iskolai végzettségűek aránylag nagy tömege és a magasabb iskolát végzettek igen kicsi tábora közt fennáll."

A Horthy-korszak tanítási koncepciójának megfelelően a „hazafias nevelésre használtak ki minden kínálkozó alkalmat", illetve a vallásos nevelés kapott nagy hangsúlyt. Ennek fokozását jelzi a hittanra fordítható órakeret 100%-os megemelése, valamint az ún. márciusi „Csendes napok", amikor két napon keresztül a hitoktató tartott vallásos témájú előadásokat. Az újonnan bevezetett tanterv eltörölte az előnyt jelentő mértani rajz oktatását, de bevezette a kézimunka tanítását és többszörösére emelte a testgyakorlás óraszámát. A rendes tantárgyakon kívül voltak rendkívüli, azaz szabadon felvehető tantárgyak is. A korszak kívánalmainak megfelelően ide tartozott a német társalgás és az egyházi ének. Új célként jelent meg a természetvédelem, amelyhez kapcsolódóan az iskola diákjai több tanulmányi kiránduláson is részt vettek a környéken.

Az első világháborúig nem volt kifejezetten ifjúsági szervezet a polgári fiúiskolában, ezek megalakulását a Horthy-korszakban kezdeményezték. Ezek közé tartozott az iskolában 1920-ban létrejött cserkészegyesület. Ez az ifjúsági szervezet országosan már létezett a háború előtt is, elterjedté azonban csak ezt követően vált. Az 1924-ben megalakult sportkör a kezdetektől népszerű és eredményes volt; az 1925/26-os iskolai jelentés szerint a Haladás Sportegyesület kiemelkedő sportolóinak jelentős része is itt szerezte meg az alapokat. A Diákkaptár-mozgalom már a második világháború előestéjén alakult meg. Célja elsősorban a tanulók érdeklődésének felkeltése a gazdaság iránt, önállóságra, takarékosságra, vállalkozói szellemre nevelés, valamint a hadigazdaság fémhulladék-szükségleteinek részbeni kielégítése volt. Az önképzőkör, amely a felsőkereskedelmi iskola diákjai közt már a századfordulón is működött, Zsolnay Vilmos Önképző Kör néven 1923-ban alakult meg. Tagjai elsősorban az iskolai ünnepélyek lebonyolításában vettek részt. Mindezek mellett a levente-szervezet az iskolán belül is működött. 1939-től a harmadik és negyedik osztályosoknak kötelező volt hetenként egy alkalommal a kiképzésben részt venni, amely már a háborús felkészülést szolgálta.

A két világháború között – részben a világgazdasági válság hatására − a szegény néprétegek kerültek túlsúlyba az intézményben. A tanulók szociális helyzetének megismerésére így egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a nevelőik, részben azon „módszeres" értekezletek témájaként, amelyek a korszak végén kerültek bevezetésre. A diákok szociális hátterét az igazgató is elemezte az 1939/40-es tanév értesítőjében. Ezek alapján a tanulók szüleinek 1939-ben már 65%-a háztulajdonos, amely „nemes emberi tulajdonságok eredménye". De ezek többsége egyszobás lakás, így nem biztosítottak a nyugodt tanulási körülmények.

A szombathelyi polgári iskola fokozatosan olyan intézménnyé vált tehát, amely a szélesebb néprétegek, munkások és falusi emberek gyermekeinek biztosította az általános műveltséget, azt azonban egyre jobb tárgyi feltételek közt. A két világháború között kialakították a természettudományi előadót, a rajztermet, a vetítőtermet, a könyvtári állományt pedig magánemberek adakozásai bővítették. A könyvek állapotának megóvása a könyvkötészet alapjaira megtanított diákok feladatává vált. Az énekkar felkészítésének színvonalát növelte a megvásárolt harmónium.

Az 1920-as és 1930-as években ismételten a helyhiány volt a legnagyobb probléma. Az akkori igazgató kénytelen volt a felvehető tanulók létszámának csökkentésére azért, hogy megfelelő körülmények közt tudják biztosítani a tanítást. A harmincas évek közepén az iskola vezetője kezdeményezte a város irányítói felé, hogy szükség van még egy polgári fiúiskola felállítására Szombathelyen. A második világháború előestéjén, 1939 szeptemberében nyílt meg ezen új polgári iskola, tehermentesítve az immáron több mint ötven éve működő korábbit. Mindezek hatására az I. polgári fiúiskolában funkcióiknak megfelelően működhettek a szaktantermek; szertárak és külön könyvtár álltak a tanárok rendelkezésére.

A második világháború idején az iskola épületét több alkalommal is – akárcsak huszonöt évvel korábban – a katonaság vette igénybe. A pincét óvóhellyé alakították át, a diákokat pedig már korábban felkészítették egy légitámadás esetére. A háború komoly fennakadásokat okozott a tanítás folyamatában, amelyről az intézmény igazgatója is írt. 1944 júniusától a katonák helyét a zsidó származású munkaszolgálatosok vették át, majd német hadikórházat rendeztek be az épületben. 1944 őszétől a tanítás feltételei kritikussá váltak, de a nevelőtestület tagjai minden erőfeszítést megtettek azért, hogy diákjaik évvesztés nélkül folytathassák tanulmányaikat. Ezt szolgálta egy kezdetleges jellegű levelező oktatás beindítása, amelynek részeként a tanult ismeretekből történő beszámolás önkéntes jellegű volt. Az 1944/45-ös tanévben rendes körülmények között csak az órák 25%-át tartották meg, a nevelőtestület azonban megfelelő jóakarattal valamennyi diákját tanév végi osztályzatban részesített azért, hogy magasabb évfolyamba lépve folytathassák tanulmányaikat.

Szombathelyen 1945. március 29-én ért véget a német megszállás és ezzel egy új korszak kezdődött az iskola életében is. Ebben az évben kelt az a rendelet, amelynek értelmében a polgári iskolákat fokozatosan meg kellett szűntetni. Ez azzal a gyakorlati következménnyel járt, hogy az 1945/46-os tanévben a polgári iskolák első osztály helyett a létrejövő általános iskolai ötödik osztály indult el. A következő tanév végét megelőzően a polgári iskolából a II. Rákóczi Ferenc utcai Községi Elemi Iskola fiútagozata első négy évfolyamával bővülve megalakult a Zrínyi Ilona utcai Általános Iskola. Mindezek következtében megszűnt az első szombathelyi polgári fiúiskola és megkezdte működését az általános iskola, amelynek mind a nyolc évfolyamára érvényes új tanterv 1946 nyarán lépett életbe. Az utolsó polgári iskolás diákok 1948-ban fejezték be tanulmányaikat.

A háború okozta hiányok pótlása jelentette immáron a legnagyobb feladatot az új képzésre történő átállás mellett, amelynek helyszínéül 1945 októberétől ismét az iskola saját épülete szolgált. Az 1950-es évektől az iskola infrastruktúrája és felszereltsége is folyamatosan bővült. Az egykori izraelita felekezeti iskola múlt századi épületét megkapta az általános iskola, majd az épületegyüttes egészét tatarozták. A nagyiskola udvarát megnövelték, hogy alkalmasabbá váljon a sporttevékenységek űzésére. Az ötvenes évek végén bevezették az általános iskolákban a gyakorlati foglalkozásokat. A megvalósuláshoz szükséges műhelytermek építése 1959 tavaszán kezdődött meg. Fél évtizeddel később elkészült a lányok számára a főzőkonyha és a varrószoba is. A diákok étkeztetésének lehetőségei is javultak. Az ötvenes években kialakítottak egy étkezőt és egy tálalókonyhát, amelyet a következő évtizedben továbbfejlesztettek főzőkonyhává. A hatvanas évek második felében új sportpályával és tornaszobával gazdagodott az iskola. Így megvoltak már a tárgyi feltételei a megye első testnevelés tagozatának megindítására, amelynek diákjai napjainkig szép eredményekkel szerepelnek a különböző versenyeken.

Az új rendszer a tárgyi feltételek bővülésén túl nagy változásokat hozott az ifjúsági életben is. 1947-ben megalakult az iskolai úttörőmozgalom, amelynek zenekara a későbbiekben jelentős nemzetközi sikereket is fel tudott mutatni. 1953-ban megalakult az iskola saját napközi otthona, amely elsősorban a vidéki, naponta ingázó tanulók ellenőrzött délutáni tartózkodásának és tanulásának helyszínéül szolgált.

A feladatkörök újabb bővülésére került sor 1971 nyarán, amikor megszűnt a II. Rákóczi Ferenc utcai Általános Iskola. Tanáraik, diákjaik és az épület is a Zrínyi Ilona utcai Általános Iskolához kerültek.

A hatvanas és hetvenes évek fordulója nemcsak az ország egészét érintő technológiai fejlődést hozta magával, hanem az oktatás intézményeiben is éreztette hatását. A „televíziót az iskolának" program keretében a tévékészülékek mellett más technikai eszközökkel, így több írásvetítővel is gyarapodott az intézmény. Kialakították ezekben az években a szaktantermeket, amelyeket a megfelelő technikai színvonalon rendeztek be.

A rendszerváltást követően az iskola akkori igazgatója Boros Andrásné az intézmény irányítást két főpillérre helyezte. Az egyik a hagyományok ápolását jelentette, amelynek szerves részét képezte a Zrínyi Ilona Általános Iskola név felvétele a Zrínyi Ilona utcai Általános Iskola elnevezés helyett. A másik fő irányvonalat a személyiségközpontú nevelés adja, amely máig meghatározza az iskolai életet. Utóbbi elvei közé tartozik, hogy egy diákot minél kevesebb pedagógus tanítson, ezáltal a diákok biztos támaszaivá váljanak tanítóik. A személyiségközpontú nevelést szolgálja a bevezetett Rogers Program is. Nagy hangsúlyt kapott továbbá a társadalom elvárásainak megfelelően az idegen nyelvi oktatás fejlesztése.

A nevelő-tanító tevékenyég folyamatos átalakulása mellett több mint egy évszázad alatt egyre színesedett az iskola azon történeti hagyománya, amelynek méltó megünneplésére először 1896-ban, a polgári iskola tízéves évfordulóján került sor. Az iskola alapításának századik, majd százhuszadik évfordulója szintén jelentős eseménynek számított. A 2011. évi jubileum résztvevői hasonlóan méltó ünnepléssel készülnek megemlékezni a Zrínyi Ilona Általános Iskola fennállásának százhuszonöt éves fennállásáról.

                         Szabados Klára: 130...

 Az élőlények világában pár órányi örömteli létezés jut a tiszavirágoknak, néhány fának

pedig akár évezredek. Az Öreg Tjikko nevű lucfenyő a rekorder a maga 9500-nál (kilenc-

ezer-ötszáznál) is több esztendejével. Micsoda végletek!

Az intézményekkel sincs ez másképp. Felépülnek, eltűnnek. Némelyikre szót vesztegetni is

kár. Iskola azonban aligha akad ilyen.

     Szombathelyünk szerencsés.  Ma is tanítás zajlik nagy múltú iskoláiban. Ezek egyike

a miénk. Az első tanév a 130-ból a francia megszállás alatt 1809-ben épített

DIMICANTE-házban folyt, mert a polgári falai csak a következő őszre álltak. Állnak azóta is,

fő látványelemeikben szinte változatlanul.

Máig nem feledték városszerte, hogy közadakozásból létesült. Találkozott a szegény nép

adakozókedve és a magas hivatal szándéka. Ennek gyümölcse a polgári fiúiskola, amely

egy híján hatvan esztendőn át biztosította növendékeinek a családjukban elérhetetlen

műveltséget és tudást. Nem telt a szülőknek könyvre, újságra, rádió pedig még nem

is volt akkoriban (az első kísérleti rádióműsor 1924. március 15-én hangzott el), egyéb

technikai csodákról nem is beszélve.

     A szegény kétkezi munkások tudták, gyermekeik az áhított kereskedői, kishivatalnoki

állásokat megszerezhetik négy év polgári végzettséggel. A fiúk igyekeztek. Mindenek előtt

megtanultak szépen beszélni, olvasni, írni. Ma is csodáljuk gyöngybetűiket. Örülünk életük

jobbra fordulásának. Ám a sors változandóságát, a mögöttünk lévő század szörnyűségeit

is megtapasztalta több iskolapadból kikerülő nemzedék. Tanáraikkal együtt megélték az

arisztotelészi igazságot:  „ A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék.” Volt

mihez menekülniük. A polgári és az azt felváltó általános iskola tanárai egyaránt kitettek

magukért, természetesen a szülőkkel karöltve.

     Mindig is ragaszkodtak a Nyugat Királynőjéhez, Savariához, Steinamangerhez, szép

Szombathelyünkhöz ezen ódon falak növendékei. Talán azért is, mert becsülték értékeit.

Tudták és tudják, településünk 43 óta folyamatosan lakott. Szent Márton szülővárosa. 

Római castruma maradványait  -  melynek helyére, s részben anyagaiból építtette Szily

János a székesegyházat és a püspöki palotát  -  Mátyás király is megcsodálta. Az épülés,

gyarapodás azóta is folyamatos.

     Városunk tiszteletre méltó személyiségei közül szerencsére sokak nevét őrzik köz-

területek. Melyik szombathelyi ne tudná, mit köszönhetünk Kultsár Istvánnak? Ha ki

nem adja 1794-ben Mikes Kelemen törökországi leveleit itt, városunkban, azok talán

mindörökre egy polcon porosodnának.

 Itt született a sivatagot kutató Almásy László, a trianoni békediktátumot alá nem író

Apponyi Albert, a színpad ünnepelt Márkus Emíliája, a költészet csodálatos Weöres

Sándora, a festészet Derkovits Gyulája. Iskolánk ablakaiból a túloldalra pillantva meg-meg-

emlegetjük Országh László nyelvészt (abban a házban született), áldva őt szótáraiért.

Örök büszkeségeink listája hosszú és folyamatosan gyarapodó. Élnek ők gyermekeink

szívében. Zrínyiseink szívében biztosan.

Akár a tudásszomj, amely a kezdetekkor a mainál jóval szerényebb eszközökkel felszerelt

tantermekben lángolt. Az információhordozók ez idő tájt az emberi elme és a könyvek.

Előbbi bőségben, utóbbi szűkösen.

     Könyvtára lehetett volna városunknak 1825-26-tól Festetics László felajánlásából,

de Batthyány Fülöp főispán megvétózta. Korainak tartotta. A magyar nemzeti kultúrá-

val kapcsolatos törvények megszületéséhez kötötte. A nagy ráérésben legközelebb

1877 márciusában került napirendre ez az ügy. Mire a városi elemi iskola termeiben

elhelyezték az első állományt, újabb évek teltek el. A városi közkönyvtár (az 1880-as

legelső beszámoló szerint 580 magyar, 840 német nyelvű könyv alkotta) használata

ugyan ingyenes, de tizenöt betöltött életévhez kötött.

 A hat évfolyamot végző, felsőoktatásba készülő polgárista legénykék egyike- másika

látogatta is buzgón, mikor életkora már nem jelentett akadályt. Addig se maradtak

tudós könyvek nélkül. Számítva a diákság olvasás iránti vágyára, a derék tanárok már

az első tanévben megalapították az iskola könyvtárát. Közadakozásból gyűlt össze a

92 kötet. Vigyázója, Szumrák Károly tanár úr rögvest rendszerezte:

                                  I.    Tanári könyvtár     (egyik szekrény)

                                  II.   Ifjúsági könyvtár   (másik szekrény).

1891 őszén harmadik csoport is lett. Ez a „Segítő könyvtár”. Nagy szükség volt rá a

sokgyermekes, nehéz sorsú családokban. Nem kellett megvenniük a tankönyveket,

gyermekeik kölcsönbe kapták. Ők is nagy kópék voltak, akár a mai nebulók. Firkáltak,

írtak ezt-azt a lapokra, igaz, ők még mértékkel. Ellenőrizhető egy 1865-ben (jó ég, a

kiegyezés előtt két évvel!)  kiadott  könyvben. Címe: A felfedezések és találmányok

története.

     Mi minden lakozik a gyermeki lélekben! Csintalanság, bátorság, kíváncsiság biz-

tosan. Szükség is van mindezekre. A közönybe ragadtakat nehéz motiválni,

akár kisgyermekek, akár felnőttek. Ma a számtalan technikai eszköz sok időt rabol el

minden használójától, régente a tudást összekapcsolták a könyvvel, olvasással.

 Az első évtizedek kis mezítlábasai még petróleumlámpa, gyertya mellett olvasgattak,

tervezték a szép jövőt.

    Szép jövő… A múlt század két soha nem látott mértékű világégést hozott. A Nagy

Háború első áldozatai közt volt mintegy hatvan tanuló. Harctérre vonuló apa,

dolgozó testvér helyét kellett betölteniük családjukban. Bár tanáraik tandíjmentességet

jártak ki nagyjából ugyanennyi fiúnak, rajtuk ez nem segített. S a háború minden eszten-

deje újabb fiúcskáktól vette el a tanulás lehetőségét.

     Azért   -   zord idők ide, zord idők oda   -   öröm is akadt. Például a cserkészkedés.

Hogy is kezdődött? Králik László, a nagybecskereki főgimnázium tanára 1910-ben ol-

vas egy Bog Scouts nevű angol diákszervezetről, s lelkendezve mutatja be iskolája éves

Értesítőjében. Valami lángra gyúl, s terjed futótűz gyanánt. Mindenkinek tetszik a

program: az iskolapadban hosszú órákat ülő gyerekek legyenek a szabadban sokkal

többet. Ott tanulják meg a teljes önellátást ( favágás, tűzrakás, kunyhóépítés a fellelhető

anyagokból, bográcsban főzés…), mozogjanak, sportoljanak. Gyorsan megalakulnak az első

csapatok. 1912 karácsonya táján már Magyar Cserkészszövetség is van.

 A magyarok hamarosan két világdzsemborin (találkozó) is sikeresek, egyiket meg is nyerik!

Ez a mozgalom egészséges életszemléletre, hagyománytiszteletre nevelt. Egyenruhával

küszöbölte ki a társadalmi különbségeket. Volt vígan harsogható induló, táborozások, min-

den, ami gyerekszemmel izgalmas.

     A mi iskolánk kiscserkészeinek a náluk pár évvel idősebb, már felsőkereskedelmiben

 tanuló korábbi iskolatársaik segítettek. Visszajártak rajvezetőnek. Élmény minden

beszámolójuk túráikról, 2-3 hetes táborozásaikról, melyekre munkával teremtették

elő az anyagi fedezetet (hársfavirágot gyűjtöttek, vadgesztenyét szedtek, stb.). A

cserkészek megépítették Csillebércet. Ezt a gyermekparadicsomot kisajátították a

kommunisták a háború után úttörőszövetségüknek…

     Az iskola segített szükséget szenvedő gyermekeinek a rémes háborús időkben (is).

Szerzett és osztott segélyt ruhabeszerzésre, cipőre. Ügyel a bejárók közlekedésének,

étkeztetésének részleteire. Nyelvtanfolyamokat szervez. A szülők bevonásával végig-

gondolja és megtervezi a légiriadós teendőket. Az utolsó időkben teljesen felborul a

tanév rendje. Tanítgatják, vizsgáztatják - szinte bármikor - a felbukkanó diákokat.

Még ennek az 1944/45-ös tanévnek a végén is készítenek értesítőt (évkönyvféle).

Ez az utolsó. A címlapot maguk írják tustollal. A szöveg írógéppel készül. Van egy

példánya az iskolának. Indigós, nem az eredeti. Egyik féltve őrzött kincsünk.

 Szeptembertől  aki legalább egy évfolyamot elvégzett már, folytathatja tanulmányait.

Új évfolyam már nem indulhat. Lezárult egy korszak.

     Új világ  -  új feladatok. 1945-ben megtörtént az általános iskolává válás. 

A második világégést végigszenvedő  kisdiákok a legegyszerűbb dolgoknak is tudtak

örülni. Vége a pincékben bujkálásnak, éhezésnek, rettegésnek. Lehet jönni reggelente

a könyvek mellett zsíros kenyérrel a táskában, bár rozzant öltözékben, de az örök

gyermeki kíváncsisággal. Vihetik haza csillogó szemmel az élményeket, kezükön és

ruháikon a tintafoltokat. Ezek nélkül bizony nem úszta meg senki a betűvetés elsajátítását.

  A toll tintásüvegbe mártogatása nehéz művelet, időbe telt, míg a mindennapos mosást,

súrolást megúszták az anyukák.

Az 50-es években a zsúfoltságon sokat segített, hogy a régi izraelita felekezeti iskola épületét

(„Kis Zrínyi”) intézményünkhöz csatolták. Ez néhány tantermet és egy tornatermet is jelentett.

A már ekkoriban fellendülő sportéletre gondolva a nagyiskola udvarát bővítették, így  alkalmas 

lett kézi- és kosárlabdázásra.

Évtizedeken át kötelező volt a kék köpeny viselete. A kényelmetlen, nem szellőző műanyag

holmi a régi csinos egyenruhákkal egy lapon nem is említhető.

     A gyerekek  -   akár a háborúk hosszú éveiben  -   békeidőben is megélték

iskolájukból kiakolbólításukat. 1963-ban felújították a főépületet. Szokás szerint határidők

eltolódásával. Így aztán lehetett szanaszét tanítani, tanulni a város különböző részein

egészen az 1964. esztendő nyári vakációjáig. Jót is hozott az iskola megújulása: lett főző-

konyha. A diákság nem kényszerült többé máshonnan hozott, felmelegített, de leginkább

vagy hideg vagy odaégett ételek fogyasztására. Frissen főzött várta őket az ebédlőben.

Előtte azonban a szerényebb manuális készségű leányzók frászt kaptak a polytechnika

(ma technika) kínjaitól. Drótból, lemezből barkácsoltak semmire se jó tárgyakat. Bütykölésük

közben meg-megsérültek a kezek, ujjak. Ezt a tananyagot varrás váltotta fel. Újfajta gyötrel-

mek! Az anyukáknak is. Vagy megvarrták az egyebugya fazonú kötényeket, aljakat, vagy

kénytelenek voltak titokban varrónőhöz fordulni.

     Változtak a tantárgyak, egyszer csak még nagyobb dolgok is… Megszűnt a kötelező orosz-

tanulás. Felgyorsult az élet. Szinte minden esztendőről oldalakat lehetne írni, de ezekre

az időkre még emlékeznek nagyszülők, szülők, s tovább is adják az örökké érdekes diáktörté-

 -neteiket. Hozzák egykori iskolájukba sokan a kis utódokat. Ez a legszebb köszönet…

Hálás szívvel éljük meg. Mi ma is vállalnánk iránytűnek Eötvös József gondolatát:

           „Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyerekeinknek,

            mint az, ahogy tanítjuk.

            Amit az iskolában tanultunk,

            annak legnagyobb részét elfelejtjük,

            de a hatás,

            melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol,

            megmarad.”

Büszkék vagyunk diákjainkra. Azért is, mert megállják helyüket a felnőttvilágban, s természe-

tesen iskolánk hírnevének versenyeredményekkel öregbítéséért is. Minden tanév olyan hosszú

sikerlistával zárul, amilyent az utolsó évkönyvünk tartalmaz. Sok-sok oldalon.

Hogy hányszor 130 év van hátra? Ha a kívánságok teljesülnek…

                                                                                                 Szabados Klára

Intézményvezető

Kis Gábor
email16 e-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.


1-3. évfolyam

map16 

mail16 9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 27.
phone16 94-311-386
mobile16 20/5037304


4-8. évfolyam

map16 

email16 9700 Szombathely, Zrínyi I. u. 10.
phone16 94 312 343
fax16 94 312 343
mobile16 20 503 8118


Alapítványunk: Zrínyisek a Zrínyisekért

Adószám: 18888726-1-18

Köszönettel fogadjuk, ha adójának 1%-ával támogatja iskolánkat.


Facebook

Link

Zrínyi Ilona

Született 1643. körül.

Zrínyi IlonaZrínyi Ilona a horvátországi Ozalj várában született 1643-ban. Apja Zrínyi Péter, horvát bán, anyja Frangepán Katalin, Frangepán Kristóf nővére. Apai és anyai ágon egyaránt a leghatalmasabb délvidéki főúri családok közé tartozott, és neveltetése is ennek megfelelő volt.

Amikor 1688-ban Kőrösy György leltárt készített Zrínyi Ilona ingóságairól, feljegyezte, hogy olvasmányai között szerepelt többek között: "Két horvát imádságos könyv...két német könyv, egy Jób élete, Szent Ignác és Serafin, Szent Ferencz élete, egy kis magyar imádságos könyv, öt könyv kiben formák vadnak, egy német könyv..." Mint a felsorolásból kis kitűnik, Zrínyi Ilonát hithű katolikusnak nevelték, és több nyelven beszélt. 1667-ben házasságot kötött I. Rákóczi Ferenccel - II. Rákóczi György erdélyi fejedelem fiával -, aki még apja életében megkapta a fejedelmi címet. Ez a házasság elsősorban politikai és anyagi érdekből jött létre. Zrínyi Ilona anyósa, Báthori Zsófia az ellenreformáció elkötelezett híve volt, aki erőteljes egyéniségével nagy hatást gyakorolt ingatag jellemű fiára.

1672-ben született meg Zrínyi Ilona első gyermeke, Julianna, négy évvel később pedig fia, Ferenc, aki II. Rákóczi Ferenc néven vonult be a történelembe. "Anyám igazi anyai szigorral szeretett: mert fölfigyelt minden illetlen cselekedetemre, és alig öt éves koromban elkülönített engem a női lakosztálytól és az asszonyi gondozástól" - írta Emlékirataiban anyjáról a fejedelem.

I. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Péterrel és Frangepán Kristóffal együtt, részt vett a Wesselényi Ferenc nádor vezette Habsburg ellenes összeesküvésben. Zrínyi Pétert és Frangepán Kristófot ezért kivégezték. Zrínyi Ilona anyját zárdába száműzték. Öccsét, Zrínyi Jánost megfosztották nevétől és családi címerétől. Gade gróf néven élt, és várfogságban halt meg. I. Rákóczi Ferenc számára anyja, a császárhű Báthori Zsófia, hatalmas váltságdíj lefizetése fejében, kegyelmet kért a császári udvartól. I. Rákóczi Ferenc 1676-ban meghalt.

Zrínyi Ilona erős lélekkel viselte a rá mért sorscsapásokat. Irányította gyermekei nevelését, vezette a hatalmas gazdaságot. Határozott egyéniségére, helyzetfelismerő képességére utal, hogy férje halála után sikerült elérnie, hogy ő legyen gyermekei gyámja. Önállósította magát a jezsuitákkal szövetkező anyósától, és fia nevében intézkedhetett.

Családjától a Habsburg-ellenesség hagyományát örökölte, és gyermekeit is ebben a szellemben nevelte. Személyes udvartartása több mint száz főből állt. Feljegyezték róla például, hogy a sárospataki vár virágoskertjét ő maga gondozta.

Az ifjú Thököly Imre már 1680-ban engedélyt kért az udvartól, hogy a szép és gazdag özvegyet feleségül vehesse, kérését akkor elutasították. Politikai meggondolásból azonban két év múlva a házasságot engedélyezték. Mire az engedély megérkezett, 1682-ben Munkácson már megtartották Zrínyi Ilona és Thököly Imre lakodalmát. Zrínyi Ilona második házassága már szerelemből köttetett.

Zrínyi Ilona mindenben támogatta férje politikai törekvéseit, 1685-től három éven át védelmezte Munkács várát a császári seregekkel szemben. 1688-ban, miután Thököly nem tudott segítségére sietni, kénytelen volt a várat feladni.

Gyermekitől elszakították, és a bécsi Orsolya-apácák zárdájába zárták. 1691-ben Thököly az elfogott Donat Heisler és Doria császári tábornokokért kérte cserébe felesége kiadatását. Zrínyi Ilona személyének jelentőségét mutatja az is, hogy a kérést teljesítették. Kiszabadulva, követte férjét törökországi száműzetésébe. Thököly Imrével "végső lehelletéig oly nagy türelemben, alázatban és házastársi, vagy inkább azt merném mondani, szolgai engedelmességgel élt, hogy valóban jogosan volna méltó arra, hogy a házassági szentség erényeinek példaképéül állítsák" - vallotta róla fia, II. Rákóczi Ferenc.

Nikodémiában hunyt el 1703. február 18-án, és konstantinápolyi (isztambuli) jezsuiták templomában temették el. Koponyáját később fia koporsójába helyezték. Hamvaikat 1906-ban - ünnepélyes külsőségek között - a kassai dómba szállították.


Adalékok Zrínyi Ilona életéhez

„ A magyar történelem egyik leghíresebb nőalakja. A Wesselényi- összeesküvés miatt kivégzett Zrínyi Péter horvát bán lánya volt. Anyja Frangepán Katalin. Két testvére volt: Auróra-Veronika és Boldizsár. A nép becsülését, az elnyomók gyűlölését gyermekkorában tanulta nagybátyjától, a költő Zrínyi Miklóstól. Apjának és anyai nagybátyjának fejét hóhérral üttette le a császár, anyját tébolydába kergette, testvéreit kolostorban, tömlöcben sorvasztotta el. Szülei politikai okból sürgették a házasságot, engedett azok kívánságának, s az eljegyzés 1665-ben a trencsényi fürdőben csakugyan megtörtént I Rákóczi Ferenccel."

„ Vőlegénye, Rákóczi Ferenc húszéves, daliás legény. Tavaly ismerte meg. Gazdag. Olyan nagy vagyon, nagy birtok ura, hogy Ilona szülei jónak látták a nagy származású ifjú udvarlását. Hogy Ilona eközben boldog-e? Hogy szerelemes-e? Ki kérdezi? Szerelem. Be jó lehet! Annak, aki szíve mélyéből szeret. Őneki Ilonának, sohasem lesz ez a boldogsága?Elszakították őt anyjától, otthonától, mindattól, amit szeretett. Mit adnak cserébe érte? Szerelmet? Nem. Kötelességteljesítést. Azt mondják: országérdek, és neki, a Zrínyi lánynak, el kell hallgatnia."


Zrínyi Ilona lakodalma

1666. év márciusában megtartatott a fényes menyegző, melyen Magyarország világi és egyházi legfőbb emberei jelentek meg. A felső magyarországi megyék küldöttein kívül ott volt Szelepesényi György esztergomi érsek, Pálffi egri, Bársony nagyváradi püspök, továbbá Teleky Mihály és Bethlen Miklós Apafi erdélyi fejedelem képviselői, Pethő Zsigmond és mások. Jelen volt néhány lengyel főúr is.
Az ünnepély Zboró, más néven Makovicza várában ment végbe Sáros megyében.
Horváth Mihály egy szemtanú után igen érdekesen írja a lakodalmat.

„- A menyasszonyt – mondja ő – atyján és Auróra- Veronika húgán kívül egy horvátországi püspök s Bory úr vezérlete alatt fényes öltözetű lovag csapat kíséré Bártfa felé, hol rég nagy készület az úri násznép elfogadására.
A városi tanács a polgárság színében március 1-jén reggel a város déli határáig ment a menyasszony, s kísérete elébe, hogy őket az ünnepélyesen feldíszített városba vezesse.
Ugyanekkor indult meg oda éjszaka, a várostól csak 1 órányira fekvő Makovicza várából Rákóczi Ferenc fejedelem, számos vendégeivel egy fényes lovas csapat s az ónodi zászlóalj kíséretében.
A menetet egy gazdagon aranyozott szép hintó követte, melyet ezüsttel kivert veres bársony hámba fogott s kékre festett sörényű s farkú pompás hat almásszürke vont a menyasszony számára.
Midőn a fejedelem a város közelébe érkezett, Zrínyi Péter a menyasszonnyal és kíséretével elejébe ment s a város északi kapuja előtt elterülő mezőn üdvözlé egymást a jegyes pár s a násznép két felekezete. Majd a városi tanács meghívására, mindnyájan a városba vonultak, hol számukra a tanácsházában díszlakoma készítetett.
Ennek folytában a polgárság egy szép mívű serleggel kedveskedett a menyasszonynak nász ajándékul.
A reggeli elköltése után az összes násznép számos városi polgárral megszaporodva Makovicza várába indula. A menyasszony Veronika-Auróra húgával a számukra készített aranyos hintóba ült, melynek ajtajai mellett kétfelől Széchy és Zichy úrfiak lovagolának. A főpapokon kívül a többi násznép, maga a vőlegény s az öröm apa is lóháton kísérték.
Így haladt a násznép víg zene mellett Hosszúrétig, hol a falu mellett elterülő sík mezőn a menet megállapodék s a kor szokása szerint versenyfutást rögtönzött. Első díjul, mint minden menyegzőnél egyékes koszorú lőn kitűzve, mellyel a nyertes a menyasszonynak szokott kedveskedni. Rákóczi azt mindenáron elnyerni akarván öt nemes lovat futatott Zrínyi Péter török lova ellenében.
E kedvtöltés után Makovicza várában a menyegzőhöz készült a násznép. Az esketést 6 óra tájban a várkápolnában Szelepcsényi püspök
vitte végbe. Ezt követte az ajándékok bemutatása a menyasszonynak és utóbb víg lakoma és tánc, melyben még maga Zrínyi Péter résztvett Pethő Zsigmondnéval. A víg násznép csak hajnalban oszladozék nyugalomra."


Az ifjú asszony

„ A boldog férj bemutatta feleségét az édesanyjának, Báthory Zsófia nagyassszonynak, de Munkácson csak rövid ideig mulattak, s a fejedelem sárospataki várába vonultak.Itt foglalták írásba azt a nagy értékű jegyajándékot, amit az ifjú férj adott Zrínyi Ilonának. 8900 öreg arany és a Rákóczi – ház mintegy 30 ezer tallérra becsült arany és ezüst készlete volt ez.
A pataki várban csöndes, zavartalan nyugalomban teltek a napok. Rákóczi fényes fejedelmi udvart tartott, 26 főembert, szolga: 22 ételfogó, 15 bejáró, 7 pohárnok, 8 asztalnok, 2 ajtónálló, 6 csatlós, 4 trombitás, 12 lovász, 50 közönséges szolga, szakács, sütő, madarász, agárhordozó állott rendelkezésükre.Ezen kívül szép számú őrség is volt a pataki várban: 237 darabont, 152 kék gyalogos, 154 huszár és 30 puskás.
Zrínyi Ilona külön szolgálatára még 4 lovas és 8 gyalogos inas volt rendelve. Rendkívül költséges fejedelmi udvar volt ez. A személyzet évi fizetése 42670 Ft-ot tett, élelmiszerre és ruházatra 22286 Ft-ot költöttek, ami a mai pénz 20-szoros értékét számítva másfélmillió aranykorona."


Thököly Imre felesége

„ Zrínyi Ilona 1682-ben férjhez ment, a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imréhez, aki akkor vezette szabadságharcát a bécsi udvar ellen.
Thököly Imre ismét kezébe vette a felkelés zászlaját: a szultán Magyarország királyává nevezte ki. Amilyen nehéz volt az ő fejének a korona, éppen olyan nehéz lett Ilonának az új főkötő. Újszülöttje, a második férj szerelmének záloga, Thököly György, születése után meghalt, ez a csapás is annak a következménye volt, hogy a hű feleség a tábori élet minden viszontagságain keresztül követte hősi férjét, mint jó anya, a másik két gyermeket is mindenütt magával hordva. Gyakran aludtak a fagyos földön az anya és gyermekei, sokszor nem volt száraz kenyéren kívül egyebük, és voltak zivataros éjszakák, amikben futniuk kellett az ellenség elől.

A csatamezőn egyik szerencsétlenség a másik után érte Thökölyt, és Ilonának még az a vigasza sem maradt, amihez minden boldogtalan szerető nőnek szabad menekülni, hogy kedvese diadaláért imádkozzék. Hisz minden kudarc, mely annak fegyverét érte, egy diadal volt a magyar nemzetre nézve, az ős ellenség, a török félhold felett szerzett diadal. Ő nem könyöröghetett Istennek, hogy fordítsa el a férje fejétől ezt a veszedelmet. Ketté kellett szakítania a szívét a férje és a hazája között. Nem lehet annál nagyobb fájdalom a földön.

A török hadsereget ért csapások megrendítették az oszmán birodalmat. A vesztes hadvezérek békét könyörögtek, Thökölynek a maga erejével kellett folytatnia a szabadságharcot Felső-Magyarországon a labanc seregek ellen. E viszontagságos harc elválasztotta egymástól a szerető hitveseket: csak Ilona levelei miket férjéhez írt, tanúskodnak nemes szerelmének töretlen voltáról. Még ő vigasztalja a férjét:

„ Semminemű félelem, sem nyomorúság engemet Kegyelmedtől el nem rekeszt. Csak Kegyelmed el ne hagyjon, én ha gyalog is kész vagyok elmenni, valahun hallom Kegyelmedet lenni. Vajki nagy dolog volt minden időben az igaz szeretet. És így, édes szívem uram, ha jól leszen dolgunk együtt vigadjunk, ha pedig akárminemű ellenkező dolgunk lészen, egymást vigasztaljuk. Mint Isten akarja, együtt viseljük a keresztet."

1685 őszén, mikor a felvidéki kuruc fészkek labanckézre jutottak-, mint később gyermek Rákóczi felköszöntésében mondja-„ ...Munkács várába szorult a szabadság." Zrínyi Ilona megerősítette a sziklatetőn épült Munkács várőrségét, s a környék magyar és kárpátukrán parautjainka segítségével védelemre szervezkedett.Visszautasította a várat ostromló császári generálisok megadásra szóító felhívásait.
„Szűnjenek meg őt háborgatni" – kéri a tábornok. Ellenállása jeléül kitűzette a vár ormaira a vörös lobogót és minden bástyáról eg-egy lövést tétetett.
Még Caraffa tábornok az eperjesi hóhér, majd Caprara felső magyarországi generális roppant bombákkal törette a falakat, ő a golyók üvöltése közben fiával ott járt a bástyákon és buzdította vitézeit.
„... senki sem engemet, sem két gyermekemet megijedt állapottal bizony nem látta..."- írta Thökölynek, aki ekkor már az országból kiszorítva, nem tudott többé Munkács felé áttörni.
Zrínyi Ilona 26 hónapon át állotta a császári hadak rohamait, még végül 1688 januárjában néhány főemberének árulása következtében a vár megadására kényszerült. A császár szabadságot ígért a hős asszonynak. A megállapodás szerint Zrínyi Ilonának két gyremekével együtt Bécsbe kellett mennie, ahol együtt élhetnek.
Az udvar megszegte az egyezséget, alig értek Bécsbe, elszakították gyermekeitől, és kolostorba zárták.
Fiát, kit a neuhausi jezsuitákhoz hurcoltak, ekkor látta utoljára.
Végül is Thökölynek sikerült egy másik fogollyal kicserélnie a feleségét. Hét évig nem is láthatták egymást. Közben Rákóczi Julianna férjhez ment egy bécsi nemeshez, így Zrínyi Ilonának lehetősége lett volna, hogy velük éljen, de ő inkább szabadulásáig a zárdát választotta, minthogy az osztrákokkal megbékéljen. Inkább vállalta, hogy férjével együtt száműzetésbe vonul, távol a hazájától.

Ez volt élete legnagyobb fájdalma, hogy imádott fiát soha többé nem láthatta. Mindössze egy levélben búcsúzhatott tőle:

„ Rettentő nagy út áll előttem, de azért sietve sietek uramhoz és hűséges férjemhez. Kötelességem ez nekem. Semmi sem esik pedig oly súlyosan, mint tőled, legkedvesebb gyermekemtől elszakadnom...De az isteni végzésnek teljesülnie kell mindenben.

Mikoron ide jöttem, téged nővéreddel együtt elszakítottak tőlem. Én, szerencsétlen, búcsút sem vehettem tőled. Hanem anyai áldásomban azért részed volt, és most is részese vagy, és az is maradsz fiam, mert te nékem bánatot sohasem okoztál.

Nem írtam neked, mert nem volt szabad írnom. De amiről tudtam és sejtettem, hogy szükséged lehet reá, annak megküldésével igyekeztem. Most is küldök – miként följegyeztem – többfélét. Vedd tőlem jó szívvel, fiam,és meg ne feledkezz anyádról. Tudod jól, hogy hozzád mindig hű voltam.

Te csak tanulj szorgalmasan.. És ne feledd: nincs a világon szebb és dicsőbb dolog, mint a becsületes név és a jó hír. A földi javak elveszhetnek, az nem nagy baj. De aki becsületét hagyta el, mindenét elveszítette. Ezért édes fiam, tebenned lévén minden gyönyörűségem, ne szerezz nékem keserűséget, mint nővéred, aki miatt oly sokat szenvedtem.

Bárhová vet a sors, maradok mindenütt és mindenkor a te forrón szerető anyád Zrínyi Ilona


A virágok mezején

„Thököly Imre a leggyöngédebb figyelemmel gondoskodik neje kényelméről, kivált most 1694 folytában, mióta őt jó reményű állapotban tudta lenni. Amily mondhatatlan volt e miatti öröme, szintoly nagy volt a búja is amiatt, hogy nem bírja neki megszerezni mindazon kényelmet, melyet állapota igényelhet.
Ő több oknál fogva Bodony táján kívánt volna megtelepedni nejével, a vezér azonban Nándorfehérvárt rendelte lakásául. S mi őt nejének ezen állapotában kétszeresen bántá, a Temesvár felé indult nagyvezértől azon rendeletet vette, hogy- dacára az éppen most annyira elsúlyosodott köszvényének- őt kövesse kuruc hadával. Mielőtt megindulna, nejét egész udvarával, melynek személyzete a fegyveres néppel mintegy száz egyénre ment, Nándorfehérvárra szállíta, hol a váron kívül magának volt háza.
Nagy örömére azonban a vezér útközben megváltoztatván szándékát, október 13-án már ismét otthon volt. Midőn Ikona az esti órákban egy leánykával megajándékozta. A gyermeket, kinek Zsuzsánna nevet adtak másnap a nándorfehérvári főépítész neje tartá keresztvízen.
De Ilona öröme újdonszülötte fölött, kiben némi kárpótlást lelt a Bécsben hagyott gyermekeiért, nem sokáig tartott. A kis Zsuzsánna néhány hónap múlva megszűnt élni.
A szeretett férjnek, bár még csak 38 éves volt, köszvénybaja évről évre súlyosabbá lettek. Férjével Kis_Ázsiába ment a Virágok mezejére. Itt szenvedett testileg és lelkileg mindvégig. Egyetlen vigasza a szép vidék és a sok virág volt. A virágot mindig nagyon szerette, hiszen ő maga is virág volt. : fehér liliom, fekete gyászban. Úgy élt mindvégig, mint egy angyal, úgy hallt meg, mint egy szent.
A magyarság gondolatját ő is végigszenvedte, de a föltámadását meg nem érte. Mikor halófélben volt, szeretett fia – de csakis fia – akkor is elméjében forgott. Elhaló hangon kéré környezetét:"Tudassák fiamnak utolsó anyai áldásomat, ő soha meg nem szomorított engem."


Zrínyi Ilona halála

1703. február 18.

Tetemét a kassai dómban, Thököly Imre maradványait a késmárki lutheránus templomban helyezték el. Sírja fölött a templom falában márványtáblán aranyos betűkkel e szavakat véstek:
„ Itt nyugszik hősies munkái után a férfias lelkű asszony, századának dicsősége, méltóságos Zrínyi Ilona, a Zrínyi és Frangepán nemzetség utolsó dísze, Thököly hajdan Rákóczi fejedelmek mindkettőjükhöz méltó neje.
Rangja által kitűnő a horvátok, erdélyiek, magyarok és székelyek között, nagy tettei által még híresebb az egész világon.
A sors szeszélyeit erős lélekkel trve, nagy volt a jó, ég nagyobb balszerencsében.
Hadi dicsőségét keresztényi kegyességgel tetézve, erős lelkét viszaadta az úrnak
Meghalt virágmezei birtokán Bithininának nikodémiai öble mellett, a megváltás, életének hatvanadik évében, február 18-án.
Nyugodjék békében.
Ámen."
Halálának hírét külön futár vitte meg Bécsbe, ahol azt kitörő örömmel fogadták, mert nem tartották lehetetlennek, hogy Rákóczit a szultán a küszöbön álló török háborúban felhasználja a németek szemben.
A hálás magyar nemzet mely Rákócziban az önzetlenség, becsületesség és elvhűség legnagyobb képviselőinek egyikét tisztelte, 1906-ban hazahozatta hamvait Konstantinápolyból, ahol addig pihentek és országos gyászünnepségek közt az ősi kassai székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

 2021/22.

 

Osztály: 5.a

Osztályfőnök: Németh Tamás

1. Babos Kata
2. Balogh Barnabás Ákos
3. Borbély Lóránt
4. Bozzai Levente
5. Első Hanna
6. Farkas Bendegúz Ferenc
7. Flasch Viola Réka
8. Fülöp Botond
9. Havasi Dorina
10. Horváth Máté
11. Horváth Milán
12. Kántor Krisztián
13. Krajczár Emília
14. Magadics Milán
15. Mészáros Barnabás Ferenc
16. Molnár Nimród Marcell
17. Németh Lilla
18. Németh Zoltán
19. Pék Zalán
20. Pilling Alexandra
21. Pilling Levente
22. Polgár Dávid
23. Puchala Laura
24. Szabó Dóra
25. Székely Máté Tamás
26. Széplaki Sára Katalin
27. Varga Gréti
28. Varga Iván

 

Osztály: 5.b 

Osztályfőnök: Szabóné Tölgyesi Anita

1. Bognár Kitti Enikő
2. Bóta Ármin
3. Bozsó Balázs Bendegúz
4. Gerecs Kende
5. Glacz Bálint Ervin
6. Hajdu Anna Terézia
7. Horváth Amira
8. Horváth Léna
9. Horváth Szabolcs
10. Jakab Flórián
11. Kelemen Dóra
12. Kovács Ákos
13. Kovács Laura
14. Lasics Gergő
15. Lengyel Fruzsina Panna
16. Lukács Huba Ajtony
17. Németh Csongor
18. Nyitribusz Bálint
19. Pajor Vivien
20. Polgár Zsombor
21. Rába Tamás
22. Radics Mercédesz
23. Sávoly Szofi Anna
24. Scheer Milán
25. Timár Dániel Attila
26. Török Viktória
27. Varga Júlia

 

Osztály: 5.c

Osztályfőnök: Novákné Poós Éva

1. Asbóth Dávid
2. Ferencz Sára
3. Holczer Gergely
4. Horváth Emma
5. Horváth Nóra
6. Horváth Olivér
7. Komáromi Anna
8. Könyves Máté
9. Lichtmann Flóra Krisztina
10. Magyar Csanád
11. Molnár Levente
12. Molnár Lilien
13. Németh Édua
14. Pezenhoffer Gorán
15. Polgár Sára Lili
16. Sági Júlia
17. Sipos Bendegúz
18. Szirmai Gábriel
19. Török Réka Lívia
20. Varga Dorka
21. Velkei Dominik
22. Vincze Benedek
23. Zsohár Léna Anna

 

Osztály: 6.a

Osztályfőnök: Kovácsné Halmos Gabriella

1. Bálint Petra
2. Bozsodi Máté
3. Cséve Szabolcs
4. Fekete Zelma
5. Horváth Sámuel
6. Kocsis Kora Léna
7. Kormos Kira
8. Kovács Veronika
9. Lökkös Adél
10. Németh Amira
11. Németh Hajnal
12. Németh Nóra
13. Porpáczy Árpád
14. Sali Laura Dóra
15. Seper Zsófia Bíborka
16. Simon Zoltán Gábor
17. Szabó Lilien Anna
18. Szemes Boglárka Emma
19. Szombath Ármin
20. Szöllősy Zsombor Hunor
21. Unger Viktória
22. Vörös Kornél

 

Osztály: 6.b

Osztályfőnök: Kopácsiné Kovacsics Lilla

1. Barti Gergely
2. Dinter Dorina Magdolna
3. Dolgos Luca
4. Erdősi Anna Eszter
5. Erdősi József Gábor
6. Gombkötő Zsolt
7. Hajmási Luca
8. Horváth - Hajas Bendegúz
9. Horváth Hanna Lotti
10. Horváth Levente
11. Horváth Richárd
12. Kácsich Réka Gertrúd
13. Kulcsár Bence
14. Lakics-Szabó Martina Angyalka
15. Lakó Laura
16. Milkovics Noémi
17. Nagy Áron
18. Náhóczki Előd Ákos
19. Nyári Afrodité Mária
20. Ollé Hanna Laura
21. Pap Hanna Jázmin
22. Piroska János Lukács
23. Proksza Ákos
24. Rejtényi Csenge
25. Soós Barnabás Tamás
26. Szabó Endre Martin
27. Szemes Márton
28. Varga Samu

 

Osztály: 6.c

Osztályfőnök: Eignerné Iván Judit 

1. Anderkó Csanád Levente
2. Bíró Albert Bálint
3. Bokor Bori
4. Czenki Konrád
5. Gáspár Gergő
6. Gergely Gréta
7. Horváth Hédi
8. Horváth-Kiss Nóra Hanna
9. Hunyadvári Rebeka Hanna
10. Kovács Kata
11. Lepsényi Gábor
12. Mészáros Blanka
13. Nagy-Foki Bence
14. Németh Mihály István
15. Patonai Ádám
16. Porpáczy Márton
17. Sági Botond
18. Sali Mátyás Péter
19. Soós Mirtill
20. Szép Réka
21. Tompa Ádám
22. Varga Zsombor
23. Zsidai Gréta

 

 

Osztály: 7.a

Osztályfőnök: Gerlachfalvy Csilla

1. Albert Johanna
2. Barcsánics Viola Dorka
3. Benke Barnabás László
4. Csorba Kornél
5. Farkas Gergő Tamás
6. Gellén Szilárd
7. Kalmár Zalán
8. Károly Korvin
9. Kovács Anna Nóra
10. Molnár Georgina Zsuzsanna
11. Nagy Zsombor
12. Németh Diána Anna
13. Németh Emma Anna
14. Németh Nikolett
15. Spitzer Levente
16. Sziffer Zsombor
17. Talián-Horváth Luca Johanna
18. Tóth Botond András
19. Tóth Erik Bence
20. Tóth Fanni
21. Varga Áron Bendegúz
22. Windisch Bulcsú

 

Osztály: 7.b

Osztályfőnök: Eignerné Iván Judit

1. Barkovics Hédi
2. Bodó Réka Lili
3. Bodorkós Andrea
4. Dobor Dávid Mihály
5. Farkas Tímea
6. Hollósi Aliz
7. Horváth Kiara
8. Imre Amina
9. Jánka Balázs
10. Janzsó Viktória
11. Koltay Katalin
12. Kovács Jázmin
13. Nagy-Vietorisz Benedek
14. Németh Dalma
15. Németh Máté
16. Ódor Vivien
17. Pál-Szalay Roland
18. Pék Panna Luca
19. Petneházi Krisztián
20. Racker Mátyás
21. Simon Noel Márk
22. Szalai Ádám
23. Talasz Tímea
24. Terlizzi Daniel
25. Vlasits Detre Ferenc

 

 

Osztály: 7.c

Osztályfőnök: Baloghné Hadfi Ágnes

1. Babos Hanna
2. Bognár Dániel
3. Buti Zsombor
4. Csuka Míra Franciska
5. Faluhelyi Dea Fruzsina
6. Horváth Benjamin Károly
7. Juhász Boglárka Johanna
8. Kiss Márk
9. Kovács Dániel
10. Kovács Noé
11. Molnár Míra
12. Molnár Noam Dániel
13. Nagy Bendegúz Ádám
14. Németh Áron Péter
15. Németh Milán
16. Németh Olivér
17. Németh Tamás
18. Pataki Lili
19. Pataki Viktória
20. Radics Napsugár
21. Spitzer Máté
22. Stipkovics Flóra
23. Talabér Ádám
24. Várnai Éva
25. Vincze Bence
26. Zsikla Olivér

 

 

Osztály: 8.a

Osztályfőnök: Vadász Gábor 

1. Benke Viktor Alen
2. Bercse Bence
3. Csarankó Levente Antal
4. Fekete Iván
5. Gerencsér Réka
6. Halmágyi Zétény
7. Hargitai Ákos István
8. Hirsch-Nagy Martin
9. Horváth Csanád
10. Horváth Emma Sára
11. Horváth Luca
12. Horváth Márton Benedek
13. Horváth Roland Péter
14. Horváth Zétény
15. Kiss Jázmin
16. Kiss Levente
17. Kovács Anna Lili
18. Kovács Botond Máté
19. Kovács Sára Kata
20. Lázár Csenge Mária
21. Nagy Johanna
22. Németh Regina
23. Proksza Zsófia
24. Rajnai Regina
25. Szakály Bálint
26. Takács Klaudia
27. Varga Boglárka
28. Vörös Petra
29. Zugonics Mátyás
30. Zsirai Bálint

 

Osztály: 8.b

Osztályfőnök: Molnár Tamás 

1. Csatári Boglárka
2. Dinter Hanna Jolán
3. Dobos Ákos Péter
4. Goda Krisztina Eszter
5. Gyurátz Lilla
6. Halász Tímea Aliz
7. Horváth Ákos
8. Horváth Gergő
9. Horváth Kristóf
10. Kovács Anna
11. Kovács Éva Boglárka
12. Kunecz Csenge
13. Kunecz Dorina
14. Lepsényi Judit
15. Nagy Benedek Gábor
16. Németh Bálint
17. Németh Léna Noémi
18. Németh Márk Tamás
19. Pálos Anna Lili
20. Papp Péter Gergő
21. Patonai Dániel
22. Péntek Gergő János
23. Rába Jácinta Patrícia
24. Rejtényi Máté
25. Steiger Ádám
26. Szlúka Orsolya
27. Varga Amira
28. Vlasits Boglárka Éva
29. Völgyi András Barnabás
30. Zsiros Márton

 

Osztály: 8.c

Osztályfőnök: Sulyok Tamás 

1. Bencsics Marcell
2. Csáky Borbála Sára
3. Dévai Olivér
4. Fülöp Zétény
5. Halász Balázs
6. Henczler Márk
7. Horváth Dániel
8. Horváth Imre
9. Horváth Janka
10. Horváth Liza
11. Horváth Luca
12. Horváth Luca Anna
13. Imre Bence
14. Kormos Kitti
15. Lajos Dávid
16. Magyar Benedek Dániel
17. Mecsei Zoé
18. Mészáros Ádám
19. Mizda Stella
20. Patona Adél
21. Pezenhoffer Gordána
22. Rába Bianka
23. Rácz Kristóf
24. Socaci Sofie Giulia
25. Szabados Ráhel
26. Szabó Bence
27. Szemes Barnabás
28. Vámosi Ágnes
29. Varga Zsófia
30. Visy Márk

Szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola

OM: 036623

9700 Szombathely, Zrínyi Ilona utca 10.

9700 Szombathely, Rákóczi u. 27.

Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - Szombathelyi Tankerület -

Működtető: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a Köznevelési Gamesz-en keresztül

A Szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola Szombathely belvárosában, iskolautcában található. Jogelődjét, a Polgári Fiúiskolát 1886-ban alapították. Az intézmény két telephelyen működik: a Rákóczi út 27. szám alatti „kis” épületben 1-3., míg a Zrínyi Ilona utca 10.-ben 4-8., évfolyamos tanulóink nevelése-oktatása folyik. Tanulólétszámunk a város csökkenő gyermeklétszáma ellenére stabil, jelenleg 671 tanuló. Saját körzetünkből érkezők összlétszámunk 29%-át adják. 59% a körzeten kívüliek, míg 12% a más településekről bejárók aránya. Kedvező földrajzi fekvésünk, a belváros közelségéből adódó szempontok előnyös érvényesülése mellett, nevelőtestületünk oktató-nevelő munkájának minősége, eredményessége befolyásolja a szülők döntését iskolánk választásakor.

altalanos

Évfolyamonként 3 osztályt – köznevelési  típusú sportiskolai osztály „A”, hagyományos, alapozó képzést nyújtó „B”, Emelt szintű tagozatos nyelvi /angol/ osztályt „C” – indítunk. 

A sportiskolai program – köznevelési típusú sportosztály - egy speciális utánpótlás-nevelési rendszer, amely a tanulók iskolai nevelését-oktatását, továbbá sportnevelését és sportoktatását foglalja magába. Az „A” osztályba történő beiskolázás felvételi alkalmassági vizsga - Nkt. 50. § (5) - eredményes teljesítéséhez kötött. Hagyományos és tagozatos nyelvi osztályainkba a beiskolázás a körzetes rendszer alapján történik.

Nevelőtestületünk létszáma 50 fő.

25 fő tanító, 6 fő testnevelő, 5 fő idegennyelv-tanár, 1 fő ének-zene tanár, míg 13 kolléga tanári pedagógus-munkakörben foglalkoztatott. Egyetemet végzett kollégák aránya 38% a következő bontásban

Testnevelés Magyar Pedagógia Történelem Matematika Biológia Technika Kémia
5fő 2 fő 4 fő 2 fő 1 fő 3 fő 1 fő 1 fő

Szakvizsgával 12 kolléga rendelkezik

Közoktatás vezető Mérés-értékelés Mentálhigiéné Fejlesztő Mentortanár
4 fő 1 fő 1 fő 4 fő 3 fő

Tanítóink 60%-a más műveltségterületen is szerzett megfelelő végzettséget. Szakos ellátottságunk teljes. A felső tagozaton tanító kollégák 26%-a három vagy négy, míg 56%-a két tanári szakkal rendelkezik. A nevelőtestület szakmai felkészültsége kiváló, oktató-nevelő munkája színvonalas és eredményes. Kollégáim befogadók és innovatív szemléletűek a modern pedagógiai módszerek, valamint a nevelő- oktató munkát segítő technikai eszközök megismerésében, használatában.  Képesek alkalmazkodni a társadalmi elvárások, az oktatáspolitikai koncepciók változásaihoz. A nevelőtestület 6 munkaközösséget hozott létre. Ezek a következők: tanító, idegen nyelvi, testnevelés, társadalomtudományi, természettudományi, osztályfőnöki. A munkaközösségek pedagógiai programunk szellemében az éves munkatervnek megfelelően végzik munkájukat. A munkacsoportok tantárgyi szinten a munkaközösségeken belül szerveződnek. Egy-egy pedagógiai feladat, projekt megvalósításához teamek szerveződnek.

A nyugodt pedagógiai munkát és az iskola működését biztosító technikai és adminisztratív dolgozók magas színvonalon, az intézmény problémamentes működését szem előtt tartva végzik munkájukat. Nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak: 1 fő rendszergazda, iskolatitkár 2 fő, valamint 1 fő oktatástechnikus.  A működtetés feladatait 10 kolléga segíti munkájával – takarítók, karbantartók –.

Iskolánk megfelelően felszerelt. A nevelő- oktató munkát 3 számítástechnika terem, 1 nyelvi labor, könyvtár, természettudományi, technika, valamint rajz szaktantermek segítik. Termeink digitális táblával, vagy rögzített projektorral vannak felszerelve.

„A Zrínyi olyan iskola, ahol a gyerek az első, ahol jól érzi magát, figyelembe veszik változó személyiségét. Hagyományosan olyan pedagógiai munkát folytatunk, melyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése az elsődleges feladat. Az iskola általános funkcióinak prioritási rendjében tehát kiemelt szerepe van a személyiségfejlesztésnek, közösségépítésnek olyan módon, hogy azt egyensúlyba helyezzük a közvetíteni kívánt ismeretekkel.” /Pedagógiai program/

Nyelvoktatás
Az idegen nyelvi kommunikáció olyan kompetencia, melynek hiányában ma már egy diák sem válhat sikeres felnőtté. Iskolánkban két idegen nyelvet, angolt és németet tanulhatnak a gyerekek. Szakköri keretek között igény esetén az olasz és az orosz nyelv tanulására is van lehetőség. „C” osztályban az idegen nyelv oktatása emelt szinten történik angol nyelvből kis létszámú csoportokban. Ez mindennapos nyelvoktatást jelent első osztálytól az általános iskola befejezéséig. „A” és „B” osztályainkban az első és második évfolyamon játékos formában mozgásra, tevékenységekre, rajzolásra épülő nyelvi előkészítést végzünk. Így valódi élmény a nyelvtanulás. Harmadik osztálytól a korszerű módszerek mellett az emelt óraszám és a kis létszámú tanulócsoportok biztosítják a nyelvtanulás hatékonyságát. Hetedik évfolyamtól második idegen nyelvet is tanulhatnak a diákok.
Végzős nívó csoportos diákjaink kimeneti vizsgát tesznek, melyen kommunikációs és beszédértési kompetenciákat mérünk. A tanulók idegen nyelvek iránti motiváltságának növelése oktató-nevelő munkánk legfontosabb tényezője. Ezt a célt szolgálják iskolánkban az idegen nyelvi programok: nyelvi hét, nyelvi előkészítő tábor, 7-8. évfolyamos diákjaink pedig Londoni utazáson vehetnek részt, melyen angol családoknál próbálhatják ki kommunikációs képességüket.

Tehetséggondozás
Iskolánk kiemelkedően szerepel a matematika, és a szövegértés kompetenciavizsgálatain. Soha nem voltunk szűkében az újra és újra feltűnő tehetséges diákoknak. Ők tantárgyi tehetséggondozó szakkörökön bővíthetik tudásukat, készülhetnek fel megmérettetésekre. Az elmúlt években matematikából, biológiából, földrajzból, természetismeretből és angol nyelvből állhattak tanulóink országos szaktárgyi tanulmányi versenyek dobogóján.
Osztályfőnöki órákon és iskolai programjainkon életkori sajátosságaiknak megfelelően biztosítjuk tanulóinknak az egészséges életmód alapfeltételeihez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Az Életvezetési ismeretek és készségek személyiségfejlesztő program és a rendőrség D.A.D.A. programja egészíti ki prevenciós tevékenységünket.

tanulmany

Kompetenciamérés eredményei /2015-ös mérés/

Iskolánk Örökös Ökoiskola

 Az „öko” szócska arra utal, hogy minden tevékenységet, olyan módon végzünk, hogy közben a legnagyobb mértékig megpróbáljuk tiszteletben tartani az élővilág érdekeit. Nem csak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén, az iskola működtetésében, a gyerekek étkezésében, a táborok, kirándulások szervezésében. 4. és 6. évfolyamos tanulóink erdei iskolai táborban vesznek részt. Természetbúvár szakköröseink életre szóló élményeket szereznek különleges túráikon, a vállalkozó kedvűek pedig Balaton körüli nyári bicajos táborban vehetnek részt. 7. évfolyamos tanulóink Határtalanul kiránduláson ismerhetik meg Erdély és a Felvidék magyar lakta területeit.

Szakköreinket a gyermekek és szüleik igényei alapján alakítjuk. Kínálatunk bőséges a művészeti tevékenységektől kézművesség, grafika, énekkar, a középiskolai felkészítőig. Együttműködünk a Lorigó Alapfokú Művészeti Iskolával és a Bartók Béla Zeneiskolával.

Az iskolai könyvtár kellemes, barátságos környezetben várja az olvasni, művelődni, tanulni vágyó diákokat. Több mint 10 000 kötet könyv és 8 db számítógép áll a könyvtárhasználók rendelkezésére. A tanórákra való eredményes felkészülést segítik a könyvtárhasználati foglalkozások, vetélkedők éppúgy, mint a kötetlen olvasás vagy az internethasználat lehetősége. Megtalálják a kedvükre való könyveket a kikapcsolódni, tanulni vágyó diákok, és segítséget nyújt a könyvtár állománya a tanulmányi versenyekre való felkészülésben is.


Diákönkormányzat
Fontos, hogy a diákok gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek. A Diákönkormányzat segíti változatossá tenni a munkás hétköznapokat. Részt vesz a különböző tanórán kívüli programok megszervezésében, lebonyolításában. (Állatszépségverseny, Halloween – Party, Karácsonyi vásár. Teremdíszítő verseny, Iskolarádió, Rádiós vetélkedő, DÖK nap, ÖKO heti programok, Ünnepélyek…)

Továbbtanulás

tovabbtanulas

 

Tanulóink 93%-a /2016-os adat/ választ érettségit adó középiskolát, többségük gimnáziumban folytatja tanulmányait. A visszajelzések megerősítik munkánk eredményességét.

A Zrínyi a világra nyitott, modern iskola, de fontosnak tartjuk hagyományaink ápolását. Sokszínűek tanítványaink képességeikben, személyiségükben, de együtt képesek egy nagy közösséget alkotni. Sokszínűek pedagógusaink jó példáikban, módszereikben, de közös célokért együtt tudnak dolgozni. Gyermekközpontú környezetben segítjük tanítványaink tehetségeinek kibontakozását, erősítjük törekvéseiket, hogy megvalósíthassák álmaikat. Olyan fiatalokat nevelünk, akik biztos alapkészségekre épített, megalapozott tudás birtokában, másokkal együttműködve képesek boldogulni a középiskolában, majd az életben.

Testvériskolai kapcsolatot ápolunk a vajdahunyadi COLEGIUL TEHNIC „MATEI CORVIN” iskolával.

időpont esemény / téma
2023.09.04-12. Szülői Értekezlet.
2023.09.14. Szülői Szervezet megbeszélése
2023.10.16-17. Fogadóóra, előzetes regisztrációval (felső)
2023.10.17. Fogadóóra, előzetes regisztrációval (alsó)
2023.12.04-05. Fogadóóra, előzetes regisztrációval (felső)
2023.12.05. Fogadóóra, előzetes regisztrációval (alsó)
2024.02.05, Szülői értekezlet (felső)
2024.02.13. Szülői értekezlet (alsó)
2024.02.15. Szülői Szervezet megbeszélése
2024.03.04. Fogadóóra, előzetes regisztrációval (felső)
2024.03.05. Fogadóóra, előzetes regisztrációval (alsó)
2024.05.06. Fogadóóra, előzetes regisztrációval (felső)
2024.05.07. Fogadóóra, előzetes regisztrációval (alsó)

2019/2020

 

 1.a Őri Marianna ofő, Bakonné Kéry Orsolya

 

1. Bognár Lilit
2. Borbély Liza
3. Bozzai Vivien
4. Gaál Zoja
5. Horváth Bence
6. Horváth Benedek
7. Janzsó Csenge
8. Kalmár Zalán
9. Kapolcsi Lilla Fanni
10. Kardos Kristóf
11. Kocsis Bendegúz
12. Kovács Boglárka
13. Kovács Fruzsina
14. Kunovits Lóránt
15. Kunovits Lőrinc
16. Laki Boglárka
17. Markó Hanna
18. Molnár Olivér
19. Náhóczki Sebes Zsolt
20. Németh Szófia Karolina
21. Osvald Donát Milán
22. Putz Benett
23. Savanyó Fanni Flóra
24. Simon Elizabet
25. Szieber Alíz
26. Szokol Villő
27. Tóth Barnabás
28. Windisch Csanád

 

1.b Törökné Beke Erika ofő, Dukai Beáta

 

1. Balikó Krisztofer
2. Benke Liliána Andrea
3. Bóta Arnold
4. Csefalvi Mór
5. Győrfi-Horváth Samu
6. Horváth Ármin
7. Horváth Noémi
8. Horváth Roland
9. Kalocsai Tünde
10. Kántor Dóra
11. Klimaj Lora
12. Kocsis Kíra
13. Márcis Amira Hanna
14. Markó Ivett
15. Nagy László
16. Németh Adél
17. Németh Péter
18. Nyitribusz Gergő
19. Pálffy Vince
20. Petneházi Sándor
21. Pető-Takács Botond
22. Rónai Dániel
23. Rózsás Botond
24. Szakály Dóra
25. Szanyi Emília
26. Tilinger Félix
27. Török Balázs
28. Török Dorina

 

1.c   Kovácsné Molnár Henriett ofő, dr. Erhardtné Kovács Gerorgina

 

1. Ales Barabás
2. Asbóth Dóra
3. Bátor Alina
4. Bokor Rozi
5. Czékman Alíz
6. Dávid Fanni
7. Garai Lili
8. Horváth Emma Róza
9. Horváth Petra
10. Kiss Adrián
11. Kiss Karolina
12. Kiss-Hodvogner Márk
13. Kovács Olívia
14. Major Zora Zejnep
15. Mészáros Liliána
16. Mihalovits Áron Máté
17. Németh Dalma
18. Németh Hanna
19. Németh Levente
20. Poór Vanda
21. Porpáczy Barnabás
22. Soós Mira
23. Süle Bence
24. Szlúka Regina
25. Vámosi Márton
26. Varga Panna
27. Varga Rozi Lujza
28. Vincze Ágoston
29. Zsohár Réka Sarolta
30. Zsombor-Szatmáry Zselyke

 

 

2.A  Farkasné Bakucz Henrietta ofő, Varga Mónika

 

1. Anderkó Zalán Zétény
2. Böndicz Máté
3. Dobos Donát
4. Füzi Dániel
5. Hardi Vivien
6. Hladen Ármin
7. Horváth Balázs Botond
8. Horváth Bianka
9. Horváth Dániel
10. Kiss Benedek
11. Kiss-Tamás Janka
12. Lajos Patrik
13. Lengyel Zalán
14. Molnár Bálint
15. Pallós Nadin Bernadett
16. Papp Zsombor
17. Rába Viktória
18. Rácz Bence
19. Spitzer Enikő
20. Subosics Léna
21. Székely Benedek
22. Szigetvári Johanna
23. Szombath Vivien
24. Vencel Krisztián
25. Völgyi Eliza
26. Zimmer Liána

 

 

2.B Nagyné Kálmán Ágnes ofő,  Ékes Erika

 

1. Babos Liza
2. Batyi Emília
3. Birkás Miklós
4. Boros Noémi
5. Csuka Zsigmond
6. Erdei Jázmin
7. Győri Stefánia
8. Hári Richárd
9. Imre Bálint
10. Járfás-Csiky Iván
11. Kovács Áron
12. Kovács Kincső
13. Kovács Tekla Emma
14. Lakos Máté
15. Markó Alex Gábriel
16. Markó Flóra
17. Mihályfi Emília
18. Molnár Martin Adrián
19. Orsós Dáriusz Levente
20. Petneházi Ádám
21. Piroska Dorottya Anna
22. Ruchárd Ádám
23. Sali Vince
24. Sipos Áron László
25. Szele Márton
26. Szendi Dominik
27. Varga Áhim

 2.b

 

2.C   Konczné Szekér Anita ofő, Váginé Beretzky Katalin

 

1. Balogh Kornél
2. Bán Hermina
3. Doma Áron Dávid
4. Falzer Emese
5. Farkas Máté
6. Gáspár Tamás
7. Hegedűs Ábel
8. Horváth Barnabás
9. Jászberényi Adél
10. Káldy Luca
11. Karádi Réka
12. Kis Csenge
13. Kiss Gergő
14. Kóbor Boróka
15. Kőhalmi Róza Nadin
16. Németh - Bóta Erik
17. Németh Gergő
18. Németh Laura
19. Pataki Hanna Sára
20. Pék Zoárd
21. Rába Barnabás
22. Sári Zorka
23. Schmolczer Panna
24. Szántó Szofi
25. Szécsei Ádám
26. Tajcs Dorottya
27. Weisz Csenge
28. Zsirai Napsugár

 

3.a Horváth Szabolcsné ofő,  Hudák Rebeka
1. Borbély Lóránt
2. Bozzai Levente
3. Első Hanna
4. Farkas Bendegúz
5. Flasch Viola Réka
6. Fülöp Botond
7. Havasi Dorina
8. Heinzlmann Hanna Heléna
9. Kántor Krisztián
10. Krajczár Emília
11. Magadics Milán
12. Molnár Nimród Marcell
13. Németh Lilla
14. Németh Zoltán
15. Pék Zalán
16. Pilling Alexandra
17. Pilling Levente
18. Polgár Dávid
19. Puchala Laura
20. Szabó Dóra
21. Székely Máté Tamás
22. Széplaki Sára Katalin
23. Varga Gréti
24. Varga Iván

3.a 

 

 

3.b Lechnerné Márkus Judit ofő, Galambos Krisztina
1. Bognár Kitti Enikő
2. Bóta Ármin
3. Bozsó Balázs Bendegúz
4. Gerecs Kende
5. Hajdu Anna Terézia
6. Horváth Amira
7. Horváth Léna
8. Horváth Lilla Rita
9. Horváth Szabolcs
10. Jakab Flórián
11. Kelemen Dóra
12. Kovács Ákos
13. Kovács Laura
14. Kövi Kéra Aisa
15. Lasics Gergő
16. Lengyel Fruzsina Panna
17. Lukács Huba Ajtony
18. Németh Csongor
19. Nyitribusz Bálint
20. Pajor Vivien
21. Polgár Zsombor
22. Rába Tamás
23. Sávoly Szofi Anna
24. Scheer Milán
25. Timár Dániel Attila
26. Török Viktória
27. Vámosi Vince
28. Varga Júlia

 

3.c Csillag Éva ofő, Benke - Dávid Katalin
1. Asbóth Dávid
2. Csáky Rozália Kata
3. Ferencz Sára
4. Holczer Gergely
5. Horváth Emma
6. Horváth Nóra
7. Horváth Olivér
8. Komáromi Anna
9. Koppány Bence Levente
10. Kósi Georgina
11. Könyves Máté
12. Lichtmann Flóra Krisztina
13. Magyar Csanád
14. Molnár Levente
15. Molnár Lilien
16. Németh Édua
17. Pezenhoffer  Gorán
18. Polgár Sára Lili
19. Sági Júlia
20. Sipos Bendegúz
21. Szirmai Gábriel
22. Török Réka Lívia
23. Varga Dorka
24. Velkei Dominik
25. Vincze Benedek
26. Vincze Dániel István
27. Visi Réka
28. Zsohár Léna

 

4.a  Kenesei Antalné ofő, Hajós Gabriella

 

1. Bálint Dorka
2. Bálint Petra
3. Bozsodi Máté
4. Cséve Szabolcs
5. Fekete Zelma
6. Horváth Sámuel
7. Kocsis Kora Léna
8. Kormos Kira
9. Kovács Regina
10. Kovács Veronika
11. Lökkös Adél
12. Németh Amira
13. Németh Hajnal
14. Németh Mihály István
15. Németh Nóra
16. Porpáczy Árpád
17. Sali Laura Dóra
18. Seper Zsófia Bíborka
19. Szabó Lilien Anna
20. Szemes  Boglárka Emma
21. Szombath Ármin
22. Szőllősy Zsombor Hunor
23. Sztaracsek Csillag Rubina
24. Unger Viktória
25. Vörös Kornél

 4.a

 

 

 

 

 

 

 

 

4.b  Bíróné Németh Paula ofő, Büki Boglárka
1. Barti Gergely
2. Dinter Dorina Magdolna
3. Dolgos Luca
4. Erdősi Anna Eszter
5. Erdősi József Gábor
6. Gombkötő Zsolt
7. Hajmási Luca
8. Halász Dániel Bálint
9. Horváth Hanna Lotti
10. Horváth Levente
11. Horváth Richárd
12. Horváth-Hajas Bendegúz
13. Kácsich Réka Gertrúd
14. Kulcsár Bence
15. Lakics Szabó Martina Angyalka
16. Lakó Laura
17. Milkovics Noémi
18. Nagy Áron
19. Náhóczki Előd
20. Novák Norina
21. Nyári Afrodité Mária
22. Ollé Hanna Laura
23. Pap Hanna Jázmin
24. Piroska János Lukács
25. Proksza Ákos
26. Rejtényi Csenge
27. Soós Barnabás Tamás
28. Szabó Endre Martin
29. Szemes Márton
30. Varga Samu

 4b

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.c  Szieberné Dávid Adél ofő, Szabó Renáta
1. Anderkó Csanád Levente
2. Bálint Ádám Kende
3. Bíró Albert Bálint
4. Bokor Bori
5. Czenki Konrád
6. Gáspár Gergő
7. Gergely Gréta
8. Horváth Hédi
9. Horváth-Kiss Nóra Hanna
10. Hunyadvári Rebeka Hanna
11. Kovács Kata
12. Kovács Nóra
13. Lepsényi Gábor
14. Mészáros Blanka
15. Nagy - Foki Bence
16. Patonai Ádám
17. Porpáczy Márton
18. Sági Botond
19. Sali Mátyás Péter
20. Soós  Mirtill
21. Szép Réka
22. Tompa Ádám
23. Varga Zsombor
24. Zsidai Gréta

A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra
8:00–8:45 8:55–9:40 9:55–10:40 11:00–11:45 11:55–12:40 12:50–13:35 13:45–14:30

Mottó:
Csak egyetlen Föld van!"
/Stockholm, 1972. június 5./

Iskolánk 1886 óta működő belvárosi iskola két patinás épülettel, közelünkben városi parkokkal. Tanulólétszámunk alsó tagozatban 334 fő, felső tagozatban 345 fő. (Évfolyamonként 3 osztály. ) A tantestület nagy része (több mint a fele) foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel, főként tanórákon a tananyagoz kapcsolódóan. Szükségszerű, hisz óriási a lemaradásunk a fejlettebb országokkal szemben, ahol már a 60-as években foglalkoztak tantervi kereteken belül környezetvédelemmel.

Fontosnak tartjuk, hogy minél korábban ráirányítsuk a gyerekek figyelmét a természet szépségeire. A ROGERS osztályok tanulói havonta túráznak, a többi alsó tagozatos gyerek tavasszal és ősszel évfolyam kirándulásokon vesz részt. Ha már megismerték a világ sokféle szépségét, akkor válhat sajátjukká a természettel harmonikus életvitel. Nekünk, pedagógusoknak nagy szerepet kell vállalni ebben a folyamatban.

2008 áprilisában az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által hirdetett sikeres pályázatunkkal elnyertük a megtisztelő „ÖKOISKOLA" címet. Azóta nevelő-oktató munkánkban prioritást élvez a környezetbarát szemlélet és környezettudatos magatartás megalapozása, fejlesztése. E célok érdekében felhasználjuk a modern technikai eszközöket, így a számítógépet is. Bekapcsolódtunk az Energia Kaland oktatási programba, amely a Nagy – Britannia-i E.ON által kifejlesztett portál hazai adaptációja. Egy alsó és egy felső tagozatos osztályban már kipróbáltuk a programot. Terveink között szerepel, hogy kiterjesztjük az iskola valamennyi évfolyamára is.

Iskolánkban környezeti nevelési munkacsoport működik, minden tanévben elkészítjük intézményünk Ökológiai Munkatervét.

Célkitűzéseink

  • Az iskola ökoprofiljának kialakítása és folyamatos bővítése
  • A környezetbarát szemlélet megalapozása
  • A környezettudatos magatartás gyakoroltatása
  • Az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése
  • Az iskola valamennyi szereplőjének (tanulók, pedagógusok, szülők, technikai dolgozók) széleskörű bevonása az ökoprogramokba

Az Ökoiskola-i profil külső megjelenítése

  • Mindkét épületünkben emblémákkal, ökosarkok kialakításával, virágosítással, fásítással sugalljuk az iskolánkba lépőknek, hogy a környezeti nevelés kiemelt helyet kap nevelő-oktató munkánkban.
  • Ökofaliújságainkon folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat az aktuális környezetvédelmi tevékenységeinkről.

ÖKO séták, túrák, kirándulások, táborok

  • Alsó tagozatos tanulóink év eleji és év végi táborozásokon, és évközi kirándulásokon bővítik környezetvédelmi ismereteiket.
  • Felső tagozatban az évszakokhoz kötött túrák, terepgyakorlatok, valamint a Balaton környéki kerékpártúrák egyre népszerűbbek.

Jeles napok, rendezvénysorozatok

  • A jeles napokról faliújságokon vagy iskolarádión keresztül tájékoztatjuk diákjainkat.
  • Kiemelt rendezvénysorozatunk a sokszínű programokkal és ökoműsorral tarkított ÖKO-HÉT.
  • Alsó tagozatban hagyományteremtő szándékkal minden hónap végén kreatív kézműves foglalkozásokat tartunk a környezetvédelem jegyében.

Környezetvédelmi tevékenységek

  • Tavasszal és ősszel nagytakarítást végzünk az iskolánk környezetében lévő zöld övezetekben.
  • Környezetkímélő gyűjtőakcióink: szárazelem-gyűjtés, papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés.
  • Alsó és felső tagozaton tisztasági verseny keretében folyamatosan ellenőrizzük az osztálytermek rendjét, tisztaságát.
  • Fontosnak tartjuk a téli madárvédelmet, madáretetőket helyezünk ki, amelyeket folyamatosan eleséggel látunk el.

Múzeumlátogatás, kiállítás szervezés

  • Nemcsak hazai múzeumokban visszük el tanítványainkat. Előző években a bécsi Természettudományi Múzeumba, ebben a tanévben a londoni Természettudományi Múzeumba és a Greenwich-i Csillagvizsgálóba tervezünk látogatást.
  • Az „Ökoiskola" cím 3 éves időtartamra szól. Ezért a 2010/2011-es tanévben újra pályáztunk ezúttal is sikerrel, melyre büszkék vagyunk. Továbbra is nagy lendülettel végezzük az előző ciklusban megkezdett, sokszínű „ÖKO"- tevékenységeinket.

Kapcsolódó anyagok

Tanev rendje

etlap

tanulas

opensensemap

www.edupress.hu

A csatorna nem található.