Iskolánk 7.b és 7.c osztálya 2023. május 22-26. között Felvidéken járt a Határtalanul pályázat keretében. Diákjaink és kísérőtanáraik életre szóló élményeket szereztek a program során.
Első megállónk a Gömör felső részének festői szívében fekvő 700 éves bányászvároskában, Rozsnyón volt, ahol városnézés volt a program. Egy szép séta során a fő látnivalókat megtekintettük, így a reneszánsz őrtornyot, a városházát, a püspöki palotát, az ágoston rendi kolostort, az egykori bányakamara épületét, az evangélikus templomot, valamint a város legszebb és legfontosabb nevezetességét a 14. századi gótikus Szűz Mária Mennybevétele-katedrálist. Következő állomásunk az Imrikfalvi-víztározónál volt, amely a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park területén található. A Szepesség és Gömörország kulturális értékeit felfűző autóútról szép kilátás nyílt a kiszélesedő Gölnicre, amelynek mentén fekszik a karsztvidék legnagyobb tava. Utazásunkat Szepesváralján fejeztük be, ahol elfoglaltuk szállásunkat a vár tövében...
Másnap Betlérre utaztunk, ahol az Andrássy család híres kastélyát kerestük fel. 2 csoportban hallgattuk meg az igen jól felkészült idegenvezetők bemutatását. A szép bútorok, a könyvtár és az egyiptomi múmia is elnyerte a diákok tetszését. Ezt követően sétáltunk az épület mögötti angolparkban, amelyben egzotikus fák, bokrok, fenyők és több klasszicista, romantikus épület is található.
Következő megállónk Dobsina főtere volt. Megismerhettük kiselőadások formájában a barlang kialakulásának legendáját. Feledhetetlen élményt nyújtott a világhírű Dobsinai-jégbarlang. Estefelé Szepesváralján a Kápolnadombról megcsodáltuk a kilátást, a Szent Márton székesegyházat, valamint egy kis ásványforrást.
3. napon célunk a bélai cseppkőbarlang volt a Magas-Tátrában. A Bélai-barlang Szlovákia leglátogatottabb idegenforgalmi barlangjai közé tartozik. Érdekes sziklaalakzatain kívül gazdag cseppkőképződményeiről ismert. 1 370 m hosszú útvonalon át vezetett a barlanglátogatás. A jó akusztikával rendelkező, Zeneteremnek elnevezett barlangteremben egy szép zenei darabot meg is hallgathattunk. Innen Késmárkra vitt utunk, ahol megtekintettük a Thököly várat. A várudvaron fotókat készítettünk, majd besétáltunk a szégyenketrechez, a Fő térre, a régi városháza mellé.
Következett a Szepesség gyöngyszeme, Lőcse. A Fekete város című filmből ismert helyszíneket kerestük fel, irodalmi műveken keresztül a szászok életének bemutatása és a szégyenketrec története következett kiselőadások formájában. Az úton elhaladtunk Csütörtökhely mellett, ahol a Szent László plébániatemplom áll, mely egybeépült a Zápolyaiak temetkezési kápolnájával. Este a szálláson Mikszáth Kálmán életéről, műveiről kahoot kvíz segítségével izgalmas verseny zajlott.
Határtalanul kirándulásunk következő napján délelőtti programként Dunajecen tutajoztunk gorál kísérőkkel, és a Vöröskolostort is láthattuk. A karthauzi szerzetesrend építette fel az erődkolostort, mely egyedülálló kulturális-történelmi emlékhely, a gyönyörűséges pienini természet lágy ölében és a Három Korona fenséges csúcsa alatt. A tutajozás és egy kis játék után továbbutaztunk Ólublóra, ahol az ólublói várat látogattuk meg, mely a magyar királyság határait védő végvárak közé tartozott. A múltban megkoronázott uralkodók találkozásairól, a lengyel koronázási ékszerek rejtegetéséről és Benyovszky Móric, a nemes és világutazó, Madagaszkár királya bebörtönzéséről volt híres. Fantasztikus a vár tornyából a kilátás, élményszerű és interaktív elemek segítségével ismerhettük meg a vár lakóinak életét.
Hazafelé Szepesbélát csak érintettük. Itt született Petzvál József fizikus, feltaláló, matematikus, az optikai kutatások világhírű úttörőjének életéről beszámolót hallgattunk meg. Este felmásztunk a szepesi várhoz, mely a szepesi főispánok székhelye volt a 17. század végéig. A várban született Szapolyai János magyar király. Megálltunk a szepesi temetőben, és megemlékeztünk a branyiszkói csata hőseiről.
Utunk utolsó állomása Kelet-Szlovákia fővárosa, Kassa, az ország második legnagyobb városa volt. Megtekintettük a szépen felújított belváros legfőbb látnivalóját a kassai dómot. II. Rákóczi Ferenc fejedelem több szálon is kötődik a városhoz, a székesegyház kriptájában temették újra, és egykori törökországi házát, az ún. Rodostói-házat is felépítették a városfal mellett. Ezeket fel is kerestük sétánk során. Márai Sándor saját szavait idéztük szobránál, majd a kassai dómban megkoszorúztuk névadónk, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc sírját. Utolsó rövid állomásunk Rimaszombaton volt.
A következőkben arról számolunk be, hogyan érezték magukat a gyerekek a kiránduláson.
Szerinted mi volt a legszebb hely, ahol a kirándulás során jártatok?
Erdősi Anna: „A régóta várt Határtalanul kiránduláson rengeteg élményben volt részünk. Nekem a Bélai cseppkőbarlang tetszett a legjobban. A cseppkőbarlang bejáratához vezető hegyi út hosszú volt, és az időjárás sem volt a legjobb, de ez nem szegte kedvemet. Egy kis várakozás után el is indulhattunk a barlangtúrára. Amint beléptünk a barlangba vezető ajtón, megéreztük a barlang hideg levegőjét. Pár perc séta után megérkeztünk az első állomásra, ahol gyönyörű cseppkövek, cseppkőoszlopok illetve kis tavacskák tárultak elénk. Mind a hat „állomáson” az előbb leírt természeti csodákat láthattunk. Sok érdekességet megtudhattunk a több millió évvel ezelőtt keletkezett képződményekről. Összességében nagyon gyönyörű volt az egész barlang.”
Erdősi Jocó: „Számomra az egész Határtalanul egy hatalmas élmény volt, nehéz volt dönteni, hogy melyik hely tetszett a legjobban, de végül a betléri Andrássy kastélyra esett a választásom. Ez volt a második nap legelső programja, és már nagyon izgatott voltam, hogy milyen lesz a kastély. Az időjárás is kiváló volt, szép volt a bárányfelhőkkel tarkított ég. Maga az épület kívülről otthonosnak, kidolgozottnak és stílusosnak látszott, maximálisan elnyerte a tetszésemet. Sajnos a kastély körüli hatalmas angolparkot az idő hiánya miatt nem nézhettük meg, ezt nagyon sajnáltam.
Amikor beléptem a kastélyba, már tudtam, hogy maradandó élményben lesz részem. A rengeteg régi, részletes, gyönyörű bútor, az élénk színek, a harmónia a falak és a berendezés között, a részletesség, a kidolgozottság az egész kastély összes helyiségére jellemző volt. Amit kiemelnék, az a királykék függönyökkel díszített, csodaszép könyvtár. Úgy éreztem, itt még eltöltenék pár órát, vagy akár napot is. A török stílusú hálószoba, a szamuráj jelmez és a csodálatos faldísz is ámulattal töltött el. A kastély legalsó szintjén egy egyiptomi témájú kiállítást nézhettünk meg, ez is jó élmény volt. Összeségében az egész kastély minden szeglete bámulatos volt, betekinthettem az akkori nemesek mindennapi életébe, mintha visszautaztam volna a 19. századba.”
Kácsich Réka: „Az egész kirándulás nagyon tetszett, sok szép helyen jártunk, gyönyörűek voltak a barlangok, a magas hegyek, kastélyok, templomok.
Legjobban a természeti látnivalók tetszettek nekem, főképp a két barlang. A jégbarlang és cseppkőbarlang egyaránt gyönyörűek voltak. A dobsinai jégbarlangban az tetszett, ahogy mentünk lefelé, nagyon érdekesen volt megfagyva a jégalagút, ami alatt átsétáltunk, mielőtt megérkeztünk volna az első állomáshoz. Felettünk, alattunk, mellettünk jég volt boltív-szerűen megfagyva. Aztán haladtunk tovább szebbnél szebb helyekre a barlangban. Az utolsó állomás egy óriási jégterem volt, gyönyörű hatalmas jégcsapokkal, és ahogy csodáltam őket, közben hallottam a víz csöpögését. A kialakulásának története is érdekes volt.”
Piroska Lukács: „Szerintem a legszebb látnivaló mindenképp a Dunajec áttörés volt, mert gyönyörű sziklahegyek közt tutajozhattunk hosszú ideig. A táj leírhatatlanul gyönyörű volt, mintha csak az Amazonas környékére csöppentem volna. Sosem láttam még a természetben ehhez foghatót, talán a világ legszebb helyeinek az egyike. Bármikor visszamennék oda.”
Szemes Márton: „Nekem a legszebb hely, ahol a kirándulás során jártunk, az egyértelműen a Bélai cseppkőbarlang. Már volt szerencsém több cseppkőbarlangban járni, és amikor először láttam, már akkor is azonnal elragadott a látvány és a cseppkövek mögött álló történet, hogy ezek a képződmények már évmilliók óta itt vannak, és hogy ennyi idő elteltével is fenn tudtak maradni. Például ezek a cseppkövek már itt voltak akkor is, amikor ez a terület Magyarországhoz tartozott, itt voltak akkor is, amikor a tatárok szétrombolták Magyarországot, itt vannak most is, és még legyenek sokáig!”
Mi volt számodra a kirándulás legemlékezetesebb pillanata?
Varga Samu: „A legemlékezetesebb pillanat számomra a tutajozás volt a Dunajec folyón. A tutajt egy népviseletbe öltözött vezető és annak segítője irányította. A tutajok öt egymáshoz erősített ladikból álltak. Útunk során magas sziklafalakat és hegycsúcsokat láthattunk. Voltak olyan szakaszok, ahol kicsit izgultam, mivel gyorsan vitt minket az áramlat. Mivel a folyón csak lefelé lehet tutajozni, ezért a buszunk a végállomásnál várt minket. Erre a szuper programra mindig emlékezni fogok.
A kirándulás összességében maradandó emlék, mivel az egy hét alatt sok szép és érdekes helyet kerestünk fel. A barátaimmal igazán jól éreztük magunkat. Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a tartalmas kiránduláson. Olyan helyeken járhattam ahova szívesen visszatérnék még a családommal is.”
Erdősi Jocó: „Számomra a kirándulás legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor a busz ablakából kinézve először pillantottam meg a Magas-Tátra gyönyörű hegyvonulatait. A sziklák, erdők és a mezők hihetetlen látványt nyújtottak. Elképesztő, hogy mire képes a természet, nincs két egyforma táj, mindegyik más és a maga módján gyönyörű, ez az egész Felvidékre jellemző, nekem nagyon tetszett.”
Rejtényi Csenge: „Az utazás legemlékezetesebb pillanata vagy legmaradandóbb emléke az estékhez kapcsolódik. A közös beszélgetések, a fiúk focizása, Bálint bácsi gitározása, társasjátékozás a barátokkal és tanárokkal. Ez a kirándulás szerintem jót tett az osztálynak is, mivel mindenki jobban alkalmazkodott a másikhoz, és legalább a szürke hétköznapokból is kiszakadtunk.”
Erdősi Anna: „Számomra a legemlékezetesebb pillanat az volt, amikor megérkeztünk a szállásra, és megpillantottam a Szepesi vár által nyújtott gyönyörű látványt, melyet nagyon jó volt minden nap megcsodálni. Nagyon örülök annak, hogy ennek a kalandnak a részese lehettem, egy nagyon szép emlék marad számomra!”
Várnainé Balogh Beáta
pedagógus
