Ide kattintva megtekinthető!Képek a galériában!
A Király-hágón át Kolozsvárra,
Mátyás szülővárosába vezetett utunk. Majdnem éjfél volt, mire szálláshelyünkre,
Gyergyószentmiklósra érkeztünk. A hosszú és fárasztó nap után senkinek sem okozott
gondot az alvás. Kedden már pihenten és lelkesen vágtunk neki a második napnak. Sajnos az
időjárás nem fogadott kegyeibe minket, hiszen az előző napi szikrázó napsütés helyett, csak
goromba felhőket láttunk, és bizony közbe-közbe az eső is eleredt. Ez persze nem szegte
kedvünket, mikor városnézésre indultunk. Idegenvezetőnk bemutatta nekünk azt a
gimnáziumot, ahol érettségizett. Itt végezte középiskolai tanulmányait Erőss Zsolt, híres
hegymászónk is. Rá mindig, ha itt járunk, személyes ismerősként gondolunk, hiszen
iskolánkban tartotta talán utolsó előadását, mielőtt életét vesztette. Az Örmény templom és
Szent Miklós szobrának megtekintése után elindultunk Gyergyószárhegyre, hogy
meglátogassuk a Böjte Csaba által támogatott gyermekotthont. Sajnos az otthon lakóival
nem találkozhattunk, de mesélt nekünk az ottani életről az egyik nevelő. Tartós élelmiszerrel
és egy kis csokival mi is igyekeztünk megkönnyíteni az itt élő gyerekek mindennapjait. E nap
programjában még Erdély két természeti csodája a Gyilkos-tó és a Békás-szoros szerepelt. A
rossz idő ellenére a Békás- szorosban mind a hatvanan 5 km-en keresztül megjártuk a
„Poklot”, hiszen a Pokol torkán átlépve a Pokol tornácán keresztül eljutottunk a Pokol
torkába, ahol a busz várt ránk. Szerdán a Csíki-medencével ismerkedtünk. Egy rövid
madéfalvai megálló után megérkeztünk Csíksomlyóra, ahol a kegytemplomban
megcsodálhattuk a híres Mária szobrot. Nagy ijedtséget okozott, amikor a templomból
kiérve szirénázva megszólaltak lenémított mobiltelefonjaink. Kiderült, hogy medve van a
közelben, ezt jelezte a helyi katasztrófavédelem. Szerencsére medvével sem akkor sem
később nem találkoztunk személyesen, pedig innen a Szent Anna - tóhoz és a Mohos-
tőzegláphoz látogattunk, ahol bizony szinte mindennapos vendég a Székelyföld leghíresebb
állata. A szállásunkra tartva megálltunk Nyergestetőn, ahol közösen elénekeltük a Székely
himnuszt. A negyedik erdélyi napunk is „medvés” élménnyel kezdődött, hiszen
megtekintettük a Medve- tavat, mely Európa egyetlen heliotermikus tava. A parajdi sóbánya
után Korondon keresztül Farkaslakára érkeztünk. Itt megismerkedhettünk a székely kapu
motívumvilágával, és készítettünk fotót Tamási Áron sírjánál. Természetesen nem
hagyhattuk ki a vásárlást sem, mindenki talált kedvére való ajándéktárgyat. Szinte észre sem
vettük, olyan gyorsan eltelt az idő, elérkezett a hazautazás napja. Szívesen maradtunk volna
még ebben a csodálatos környezetben, és hallgattuk volna idegenvezetőnk történeteit. A
Maros mentén haladva a Király – hágón búcsút vettünk Erdély hegyeitől. Mindannyiunk
számára felejthetetlen élmény volt ez az 5 nap.
Traxlerné Horváth Edina
osztályfőnök
